Péter és Rachel

A politikában a jóslás rendkívül kockázatos. Azért, mert a politika nem egzakt, hanem humán tudomány. Emberi cselekedetekkel és emberek alkotta intézmények magatartásával foglalkozik. Az ember pedig – a rendkívüli körülményektől eltekintve, de még ott sem minden esetben – szabadon választhat, mivel ritkán hiányzik az „alternatíva”. Ezért látta oly kevés politológus előre a roppant erősnek tetsző Szovjetunió és birodalma széthullását. Teljes biztonsággal tehát csak olyan eseményeket lehet előre megjósolni, amelyek a természettudományi „törvények” következetességével következnek be: hogy holnap felkel a nap, vagy hogy a feldobott kő lehullik, azt bátran megjósolhatjuk, de azt nem, hogy az amerikaiak és a Kreml által támogatott Sevardnadzét és régi kommunistáit a választási csalásokon feldühödött grúz nép elsöpri.
Abban is nagyon sokan tévedtek, hogy Bush amerikai elnök a republikánusok izolacionista politikáját folytatja hivatalba lépése után. Főleg Powell külügyminiszteri jelölése tudatában. Ehelyett Bushban az egyik legaktívabb, agresszív birodalomépítői küldetéstől hajtott, még szövetségesei tanácsát sem kikérő elnököt ismertünk meg.
Bush iraki háborúja előtt a politikai börzén világszerte tartotta magát az a vélekedés, hogy az iraki haderő hosszan ellenáll az amerikai csapatok előrenyomulásának. Azt éppen úgy kevesen várták a villámgyors amerikai győzelem után, hogy az ellenállás a gyűlölt Huszein-rendszer dacára a modern haditechnika minden vívmányával felszerelt koalíciós csapatokra támaszkodó amerikai terveket keresztülhúzza majd. Egyetlen példa a honi sajtóból: a kormánypárti Aczél Endre, aki minden cikkének és jegyzetének már-már monomániás kényszerességgel azzal szereti megadni a bukéját, hogy magabiztos előrejelzéseket plakatíroz, Garner Bagdadban című vezércikkét, amely az idén április 23-án jelent meg a Népszabadságban, ezzel a jóslattal fejezte be: „Az irakiak nagy hányada képzett, iskolázott ember, arab viszonylatban különösen az. Lassan majd odagyülekeznek Garner köré, más választásuk nem lévén. S ha elegen lesznek, akkor majd vehet a tábornok egy centimétert, s elkezdheti vagdosni”.
Aczél azt hitte, biztosra megy: „más választásuk nem lévén”. Az irakiaknak azonban, minden esély ellenére, volt más választásuk. Sőt. Röviddel a jóslat megjelenése után a nyugalmazott tábornok már nem Irak kormányzója volt, hanem a gazdag múltú ország efemer történelmének epizódja. Mindez arra szolgált, hogy az itt következő előrejelzés kockázatosságát érzékeltetni lehessen.
A jóslás a magyar Külügyminisztérium azon jövőbeli jelentésére vonatkozik, amelyben arról lesz szó, hogy miként veszítette életét a joghallgató Varga Balázs Péter. Az előrejelzés ebben az ügyben látszólag lényegesen nehezebb, mint az éppen említett, „alternatíva nélkülinek” beállított Irak ügyében, ahol a világ legerősebb hadserege áll szemben olyan ellenállókkal, akik – mint legutóbb kiderült – olykor egyszerű szamárkordéra szerelik fel rakétavetőjüket.
A jóslást a látszat szerint megnehezíti, hogy a magyar Külügyminisztérium előtt sok a választható „alternatíva”. Az egyik alternatívahalmaz a pénzköltési lehetőségekre vonatkozik. Lehet csupán kis összeget kiutalni egy tessék-lássék szolgálati útra, de lehet annál nagyobbat, sőt jóval nagyobbat is, például egy olyan vizsgálatra, amelyik független szakértőket is bevonna.
A Kovács-féle Külügyminisztérium elvileg abban is választhat, hogy közösen vizsgálja-e ki a gyilkosságot az elkövetők országának hatóságaival vagy sem. Azt is megteheti, ha nem akar kibújni a feltételezhetően felajánlott közös vizsgálat alól, hogy párhuzamos vizsgálatot folytat, vagyis részt vesz a közös vizsgálatban, de saját maga is vizsgál.
Vagyis az alternatívák és az egyes alternatívákon belül a fokozatok száma meglehetősen nagy. Sőt az előrevetítést még kockázatosabbá teszi, hogy annak elolvasása után a Külügyminisztérium szándékosan nem teljesíti, mivel tudja, hogy az előrejelzés széles körű társadalmi gyanakvást fejez ki.
Akkor tehát ennek ellenére következzék annak jóslata, hogy Kovács minisztériuma milyen eredményre jut majd a Varga Balázs Péter megöléséről készített jövőbeli jelentésében.
1. A jelentés elkészítése indokolatlanul hosszú ideig tart majd.
2. Ha nem csak egyetlen közös, amerikai–magyar jelentés készül, a két jelentés főbb megállapításai teljes mértékben egybeesnek.
3. Akár egy, akár két jelentés lesz, az az áldozatot is hibáztatni fogja, akár 60-40 százalékban.
4. Ha, mint egyes lapok jelezték, az Amnesty International emberjogi szervezet valóban végez vizsgálatot, az az amerikaiak és Kovácsék jelentésének főbb megállapításaitól eltérő eredményekre jut.
Pontos előrejelzéshez törvényekre vagy törvényszerű összefüggésekre kell alapozni. A fenti előrejelzés egyetlen, szomorúan törvényszerű alapja a mai magyar kormány feltétlen szolgai viszonya Washingtonhoz.
Az amerikai hadsereg tagjai által elkövetett emberölés utáni vizsgálat eredményének megjóslása azonban egy baljós precedensre is támaszkodik. Éppen azon a napon, amikor a pázmányos diák ügyében a kormánypárti médiumok falaztak a kormány hazudozásainak, a BBC-n még a kivételesen bátor brit közszolgálati adótól is szokatlanul éles hangú dokumentumműsort láthattak a nézők arról, hogy az izraeli hadsereg miként öl meg nemcsak ártatlan palesztinokat, hanem külföldieket is, beleértve újságírókat. A csaknem egyórás műsorban megszólalt egy izraeli is, aki elmondta, hogy ha az izraeli hadsereg palesztint gyilkol meg, az nemigen számít még eseménynek sem, az európaiak megölése viszont csak – éppen a negatív visszhang miatt – a „kellemetlen” incidensek kategóriájába tartozik. Amúgy is, a Saron-kormány szerint az európaiak antiszemiták.
A legkellemetlenebb persze az, mondta, ha a zsidó állam katonái amerikait ölnek meg. Mint a szőke, angyalszelídségű, 21 éves Rachel Corrie-t, a palesztinok házainak rombolása ellen fellépő békecsoport egyik amerikai tagját. Őt még márciusban egy katonai buldózer lapította szét. A szemtanúk egybehangzó vallomása szerint szándékosan. A feltételezett gyilkosság független kivizsgálására az amerikai kongresszus még határozatot is hozott. Amelynek sorsáról a róla megkérdezett budapesti amerikai nagykövetség nem tudott semmit.
Erőviszonyok, erőviszonyok.