Televízióvásár barátoknak

Egy pénteki MTI-hír alapján Medgyessy Péter magyar miniszterelnök – miután megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-vezetővel – magyar nyelvű televíziót ígért Erdélynek. Ez „régi vágya az Erdélyben élő magyarságnak, több mint másfél millió magyar embernek, ebből következően úgy gondolom, itt az ideje, hogy ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozzunk” – mondta, kifejtve, hogy az RMDSZ vezetőiből és a Határon Túli Magyarok Hivatalát ellenőrző kancelláriaminiszter köréből két munkacsoport jön létre; ezek december 15-ig kiválasztják azt a jogi formulát, amely megfelel mindkét ország jogrendszerének, és kialakítják azt a pénzügyi konstrukciót, amelyen keresztül támogatható a televízió létrehozása és működtetése. A tervek szerint már a jövő év közepétől működhet a magyar nyelvű televízió. Ugyanezen a találkozón szóba került a magyar államfő azon levele is, amelyben az erdélyi Sapientia Egyetemnek már megígért támogatást kérte számon. A miniszterelnök szerint az erdélyi felsőoktatási intézmény 2004-ben is megkapja ugyanazt a fejlesztési támogatást, mint az idén, ha a „magyar adófizető polgárok nehezen megkeresett pénzét” úgy költik el, hogy „az teljes mértékben, garantáltan arra a célra menjen, mint amire szántuk, és megfelelő ellenőrzési mód” lesz biztosítva.
Avatatlan kívülálló számára nemes gesztus a kettős miniszterelnöki ígéret, de nézzünk be a kulisszák mögé. Aki Erdélybe utazik, azt tudja: immár a legtöbb magyarlakta településen van kábeltelevízió, ahol legalább féltucatnyi magyar nyelvű adás közül válogathat az előfizető. A határon túli magyarok tájékoztatására létrehozott Duna Televízió mellett fogható az m2, amely – az Orbán-kormány idején hozott stratégiaváltásnak is köszönhetően – több műsort szentel a határon túli magyaroknak (például a napi hírműsort, a Kárpáti Krónikát). A kisebbségbe szorult magyarság nyomon követheti a televíziós prédikátor, a hitgyülis Németh Sándor szónoklatait az ATV-n, értesülhet a szappanoperák hőseinek sanyarú sorsáról a Romantikán, de magyarul hallhatja az Eurosport, a Discovery Channel és a National Geographic műsorait is. A felsorolás nem teljes – szolgáltatótól függően meg lehet csodálni Anettka bájait a Budapest TV-n, és nagyon sok helyen – kazettáról – ömlesztve sugározzák a földi sugárzású magyar kereskedelmi tévék bulvárműsorait (Fókusz, Aktív, Heti hetes stb.) is. A romániai magyarságnak emellett a bukaresti állami adó (és a kolozsvári regionális stúdió) is sugároz heti rendszerességgel magyar nyelvű műsort.
A magyar közszolgálati tévék (és világraszóló katasztrófák vagy pikáns bulvártémák esetén a kereskedelmi csatornák is) többnyire határon túli magyar tévés műhelyektől vásárolnak anyagot. Ezek infrastruktúrájának modernizálása az Orbán-kormány alatt történt: az Illyés Közalapítvány Televízió határok nélkül programjának köszönhetően kilencszázmillió forint jutott eszközvásárlásra és filmkészítésre. Ennek a példa nélküli beruházásnak köszönhetően immár optikai szál köti össze Budapestet Székelyudvarhellyel, Marosvásárhellyel, Kolozsvárral és Pozsonnyal, így bármely pillanatban élő adás sugározható ezekről a helyekről. A több tucat modern digitális kamera és vágóegység mellett két mobil műholdas közvetítőt is vásároltak, ennek köszönhetően tudta például az m2 sugározni Csíksomlyóról az István, a király rockopera erdélyi bemutatóját.
A nagyszabású program azonban megtorpant a kormányváltáskor: bár az Illyés Közalapítvány új kuratóriuma kifizette az optikai összeköttetés díját és a műholdas közvetítőberendezés aktuális lízingdíját, további összegeket nem akart vagy tudott biztosítani a rendszer működtetésére. Az eredeti elképzelés – amely szerint a határon túli műhelyek az MTV regionális stúdióihoz hasonlóan normatív támogatással működnek – hamar megbukott a szocialista– liberális új hatalom adminisztrációs útvesztőiben. Sőt, az új MTV-vezetés pénzhiányra hivatkozva le akarta állítani a határon túli magyarokkal foglalkozó műsorokat, és ettől az elképzeléstől csak a polgári sajtó nyomására állt el. A Duna Televízió – tisztelet érte – az ellenszél ellenére teszi a dolgát, amiért létrehozták. Szeptember végétől napi félórás műsorral jelentkezhetnek a határon túli magyar stúdiók: Erdélyből például minden hétfőn Marosvásárhelyt, szerdán Székelyudvarhelyt, pénteken pedig Kolozsvárt kapcsolják. Határon túli tévéseknek ad munkát és megélhetést a Kilátó című új napi műsor is, így a Duna a krónikus alulfinanszírozottsága ellenére élteti a létrehozott hálózatot. Az MTV eközben félévenként áll sorba a sokmilliárd adóforintos mentőövért – ennek az összegnek tizede elég volna a Duna TV konszolidálására, de ők valahogyan mindig kimaradnak a sorból.
A miniszterelnöki gesztus és a tények közt tehát van némi ellentmondás. Másik oldalról megvizsgálva a problémát, jogos a kérdés, hogy a kormánypárttal az évente aláírt paktumoknak köszönhetően a hatalmat kívülről gyakorló RMDSZ miért nem tud kicsikarni magának egy állami finanszírozású magyar nyelvű televíziót Erdélyben. A másfél millió magyar adózó előtt többször elhúzták a saját, országos sugárzású elektronikus médium létrehozásának mézesmadzagját, ám ez az ígéret is a magyar nyelvű állami egyetem és a Szabadság-szobor visszaállításának sorsát éli: talán, majd, valamikor.
Félreértés ne essék: nem sajnálom az erdélyi magyaroktól a saját televíziót, szurkolok azért, hogy létrejöjjön. De fölöttébb furcsa ez a nagy sietség: minden bizonnyal véletlen, hogy éppen a közelgő helyhatósági választások finisére szeretnék elindítani. És furcsa az is, hogy Medgyessy nem a romániai magyar szakmai szervezetekkel tárgyal ez ügyben (például a Romániai Magyar Újságírók Szövetségével), hanem a politikusokkal. Néhány hete-hónapja már volt egy hasonló eset: az oktatási-nevelési támogatás kiosztását elvették az azt sikerrel megoldó szakmai tömörülés, a Romániai Magyar Pedagógusok Szervezetétől, és odaadták egy RMDSZ-alapítványnak (a kampányban nem mindegy, hogy egy politikus vagy egy szakmai szervezet osztja-e a húszezer forintos apanázst a gyereküket magyar iskolába járató szülőknek). Markó Béla, aki különben élet és halál ura Erdélyben, most totális médiahatalomra (is) tör. Nem elég, hogy ő osztja az Illyés Közalapítvány alkuratóriumának vezetőjeként az írott sajtónak szánt anyaországi támogatást (amely nélkül komoly gondban lennének az erdélyi megyei napilapok), most egy tévét is akar magának. Jól fog az most jönni, amikor az RMDSZ-nek komoly magyar konkurenciával kell számolnia a választásokon a Magyar Polgári Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács személyében.
Most már érthető Medgyessy nyegle válasza a polgári erőknek, amikor azok a közszolgálati tévé kettéosztását kérték: akinek tévé kell, vegyen magának. Medgyessy most vesz egyet romániai barátainak, vagyis Markónak és a mögötte álló politikai-gazdasági érdekcsoportnak, például Mudura Sándornak és társainak.
Ez még nem is volna akkor baj, ha a cechhet nem mi, az adófizetők fizetnénk.