A beruházási összeg hetven százalékát az állam, harminc százalékát pedig a főváros állná a törvény szerint. Ám ez az arány megváltozott azáltal, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester tegnap aláírta a 4-es metró építéséről szóló, pénzügyi részletkérdésekre is kitérő szándéknyilatkozatot a Deák téri millenniumi metrómúzeumban.
A módosítás folytán a finanszírozási arány 79:21-re változott amiatt, hogy az állam beszáll a metróhoz kapcsolódó felszíni munkák (Móricz Zsigmond körtér, Bartók Béla út rekonstrukciója) költségeinek fizetésébe. Gulyás László, a metró-projektigazgatóság vezetője szerint a 195 milliárd forintos beruházási pénz a 2002-es áraknak megfelelő, míg a 227 milliárd forint a jelenleginek. Hozzátette: ennek a beruházási árindex és az infláció változása az oka, ám valójában a két szám ugyanaz. További érdeklődésünkre kifejtette: nem kell módosítani a metrótörvényt.
Demszky Gábor a finanszírozási kérdésekről nem kívánt nyilatkozni, a szándéknyilatkozat aláírása előtt azonban azt hangsúlyozta, hogy a tegnapi nappal végleg a múzeumba kerülnek a 4-es metróval kapcsolatos viták, mint például a beruházás peranyagai vagy az 57 sajtótájékoztató papírkötegei. Demszky Gábor a vita lezárását hangsúlyozta, ám többször keményen kritizálta az Orbán-kormányt, amely szerinte lényegében a 4-es metró miatt bukta el a választásokat, s a Fidesz döntése miatt kerül 60 milliárd forinttal többe a metró, mint 1998-ban. Medgyessy Péter a polgároknak köszönte meg a 4-es metrót. Mint fogalmazott, megvan a komoly munka feltétele, a metró mindazok ügye, akik Budapesten élnek és akik majd a városba látogatnak. A kormányfő arról is beszélt, hogy „az igazi állam esélyeket teremt, s hogy szükség van az építkezésekre, 2004 ilyen év lesz”.
Kupper András, a Fidesz– MKDSZ fővárosi frakcióvezetője szerint az Európai Unió legdrágább metrója lesz a 4-es, amely könnyen elképzelhető, hogy az eredeti beruházási összeg többszörösébe kerül majd. Teljesen jogosak azok a kérdések, amelyek a finanszírozásra vonatkoznak, hiszen a részleteket a fővárosi képviselőkkel sem ismertetik meg. A politikus utalt arra is, hogy a legutóbbi közgyűlés ülésén a helyszínen értesültek arról, hogy a metróval kapcsolatos felszíni beruházások utólagos elszámolásánál 1,3 milliárd forintnyi többletköltségigény jelentkezett. Kupper András felháborítónak nevezte a metróval kapcsolatos fővárosi titkolózást és a folyamatosan meglepő számadatokat.
Zsinka László, a MIÉP frakcióvezetője irreálisnak tartotta, hogy hirtelen 195-ről 227 milliárdra emelkedik a metróépítés főösszege: nagyon sok a gyanús elem a beruházásban, amiért szerinte az Állami Számvevőszék részéről nagy odafigyelésre lenne szükség az ellenőrzés során. Hozzátette: a főösszeg várhatóan meg sem áll majd 300 milliárdig.
Napi balfék: Magyar Péter újabb árulót talált!