Lépést kell tartani a távközlési piac fejlődésével

Sokan felteszik mostanában a kérdést, hogy kell-e egyáltalán nekünk, magyaroknak, Magyarországnak harmadik generációs távközlési rendszer (3G). Az elemzők és a szakemberek azonban határozottan állítják, hogy a technikai fejlődés nem állhat meg, az európai uniós csatlakozás küszöbén nem foghatja semmi sem <br/>vissza a távközlési fejlődést, ezt sem az állam, sem a távközlési vállalatok nem gátolhatják meg. Jelenleg Magyarországon három mobiltávközlési szolgáltató működik, a vezetékes szolgáltatókból két nagyobb és ismertebb &#8211; a Matáv és az Invitel &#8211; van, ezek mellett regionális és üzleti kommunikációra szakosodott cégek is léteznek még. Tehát, mint mindenben, úgy tűnik, hogy a magyar piacon a szolgáltatók száma több, mint az átlagos európai szint.

Miközben a nemzetközi távközlési cégek az iránt kutakodnak, hogy hol van még a földön olyan hely, ahol a vezetékes vagy mobiltávközlés még kiépítetlen, addig Magyarországon fejtörést okoz, hogy legyen-e harmadik generációs mobilszolgáltatói
tender.
A kilencvenes évek végén a kormányok azzal vívták ki a telefonszolgáltatók ellenszenvét, hogy licitálásos eljárással egyre magasabbra és magasabbra srófolták a 3G árát, így jó néhány cég, köztük a Deutsche Telekom, sőt a Vivendi is banki hitelek felvételére, kötvények kibocsátására kényszerült. Az eladósodottság végül néhány cég esetében csődöt – lásd Vivendi Universal – vagy jelentős pénzügyi nehézségeket okozott. Az évezred fordulóján szinte alig akadt olyan távközlési szolgáltató, amely ne lett volna eladósodva vagy a 3G tenderekre kifizetett koncessziók, vagy a verseny egy másik formája, az internetes szolgáltatások miatt.
Manapság Magyarországon is megkérdőjelezik a 3G bevezetésének értelmét, hiszen a rendszer kiépítése ugyan még nem is kerülne túlzottan sokba, állítják az Ericsson szakemberei, de a kormány által elvárt 15-25 milliárd forintos licencdíjat vélhetően sokan drágának ítélik majd. Jelenleg a 3G tender talán a Vodafone szolgáltatónak kedvezne inkább, de abban az esetben, ha a kormány dönt a pályázat kírásáról, akkor vélhetően arra a Westel és a Pannon GSM is jelentkezni fog. Egyes elemzők úgy vélik, hogy a magyar vezetékes távközlési piacon alternatív szolgáltatók megjelenésére lehet számítani, és azt sem zárják ki, hogy a 3G tenderen akár egy-két újabb cég is megjelenhet. Így mindenképpen érdekes lehet majd, hogy ki mennyit lesz hajlandó fizetni a licencekért, és eléri-e a kormány által tervezett bevételi szintet az új mobiltender.
A 3G magyarországi bevezetése előtt már a Westel és a Pannon GSM is készített saját fejlesztésű mintarendszert. Ennek beindításakor a Pannon GSM kommunikációs igazgatója azt nyilatkozta, hogy mértékadó állami szabályozás és a feltételek tisztázása mellett a társaság készen áll az új rendszer alkalmazására. A kommunikációs igazgató azt is elmondta, hogy a technikai fejlesztés üteme egyelőre megelőzi a fogyasztók igényeit. A fejlett piacok harmadik generációs távközlési rendszerei óriási vesztességgel működnek, többek között azért, mert a tervezettekhez képest töredéknyi ügyfél veszi igénybe a szolgáltatást. Mindez óvatosságra int – mutatott rá a cég kommunikációs szakembere, aki hozzátette: a nemzetközi példák elemzése rávilágít arra, hogy a túlságosan magas állandó költségek – különösen a drága licencdíjak miatt – az alacsony közönségérdeklődés mellett nem ismeretes eredményes üzleti modell. Azon kevés nemzeti piacon, ahol már elindult a szolgáltatás, egyelőre sikertelen a működés a kapacitások alacsony kihasználtsága és a csekély ügyfélérdeklődés miatt.
A Westel Mobil Távközlési Rt. vezérigazgatója, Sugár András megfogalmazása szerint a szolgáltatókra nehezedő teher csökkentésének egyik módja az lenne, ha az állam és a szolgáltatók közösen viselnék a kockázatot. A mobilcégek kezdetben kisebb összeget fizetnének az engedélyért, a fennmaradó részt pedig a 3G-bevételek százalékos arányának formájában fizetnék. A vezérigazgató szerint a kormány által elvárt licencbevétel szintje a jelenlegi három szolgáltatóra öt-öt milliárd forintos terhet róna. A Westel 10 éves működésének évfordulója alkalmából Sugár András a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy szerinte nem lenne értelme ma Magyarországon egy negyedik mobilszolgáltató beindításának. A vezérigazgató ezt azzal támasztotta alá: a Vodafone nehézségei mutatják, hogy nem lenne tanácsos egy negyedik szolgáltatási engedélyt kiadni.
Straub Elek, a Matáv Rt. elnök-vezérigazgatója a 2004-es évre vonatkozóan azt nyilatkozta, hogy a magyar távközlési piac megerősödéséhez elengedhetetlen az infrastruktúra bővítése. További súlyos befektetések kellenek tehát. Ezt a ma piacon lévők nem tudják kellő gyorsasággal megvalósítani. Ismerve a magyar gazdaságot, e befektetések egy részét valószínűleg külföldről kell várni. A Matáv vezetője szerint idén az egyik legfontosabb ügy a távközlés terén a harmadik generációs távközlési technika előkészítése lesz – írta az origo.hu.
Míg a magyar szolgáltatók és a kormány azon gondolkodik, hogy mi lenne a legjobb mind a két fél számára 3G tender ügyben, addig egyes nyugat-európai cégek már a megvásárolt lincencek visszaadásán gondolkodnak. A mobilcom AG német mobiltelefon-szolgáltató társaság vezetősége már döntött is, hogy visszaadja a hatóságoknak a 3G alkalmazására vonatkozó engedélyt. A német mobilcom partnerével, a France Télécommal több mint 8,4 milliárd eurót fizetett a licenc megszerzéséért, és Gerhard Schmidnek, a vállalat alapítójának vezetésével fogott neki a hálózat kiépítésének. Tavaly a vállalat az összeomlás szélére került, ekkor megvált Schmidtől és hátat fordított az UMTS-projektnek. A projekt költségeinek megosztásáról még nem állapodtak meg a France Télécommal. Más cégek viszont a kínai piacra próbálnak betörni, az utolsó jelentések szerint 2003-ban 55,9 millióval 260 millióra nőtt a mobiltelefont használók száma. Idén ez a szám további 60 millióval emelkedhet.