Szavazatszámlálás és csalás

J O B B S Z E M L E

„A szavazók semmit nem döntenek el.
A szavazatszámlálók döntenek el mindent”. (J. V. Sztálin)

Ez a cikk természetesen nem Magyarországról szól, hiszen nálunk a 2002-es választások – mint a győztesek és vesztesek siettek elismerni – teljesen törvényesen zajlottak le. Nyilván a legendák közé sorolhatók az olyan állítások, hogy a most uralkodó koalíció a Hercegprímás utcai központból törvénytelenül koordinált egy olyan akciót, amelynek révén szocialista szimpatizánsnak tudott szavazókat a szavazóhelyiségekbe szállított. Az is csak a termékeny fantázia szülötte, hogy lánccsalás történt, amely abból állt, hogy a sarki kocsmából elinduló első szavazó az urnába üres borítékot dobott, majd a szavazólapot a neki sört fizetőnek adta át, hogy az megfelelően kitöltve adja át a következő szavazónak, aki az előre kitöltött lapot tette a borítékba és hozta vissza saját, üres lapját a kocsmába. Azt pedig már csak a legelvetemültebbek állítják, hogy egyes kormánypárti szavazatszámlálók olyan, nagy „X”-et a felületén hordó pecsétgyűrűt viseltek, amelyet egy óvatlan pillanatban csak rá kellett ütni a szavazócédulára, hogy azt az oda felvitt második „X”-szel érvényteleníteni lehessen. Akik meg azt állítják, hogy az ellenőrzési rendszer azon részének megszüntetése, amellyel ki lehetett szűrni azokat, akik több helyen adták le szavazatukat, rosszindulatú fantáziálók. Azok pedig csak a jobboldali egységet akarják gyöngíteni, akik szerint egyes körzeteket képviselő fideszes képviselőknek cáfolhatatlan bizonyítékuk volt arra, hogy az MSZP pénzt fizetett vagy egyéb, törvénytelen juttatást nyújtott egyes szavazóiknak, de mindezen jelzésekre az akkor még kormányon lévő párt nem reagált. Nem is csoda, hogy a leírtak mindegyike pletyka, szóbeszéd, hiszen a jobboldal irányította a szavazásért felelős Belügyminisztériumot és nevezte ki az Országos Választási Bizottság vezetését. Ami pedig a legelvetemültebbek fejében megfordul, vagyis az, hogy a 2002-es szavazás számítógépes összesítésének eredménye nem egyezett meg azzal, ami egy kézi számlálás összesítése révén jött volna ki, azok paranoiások és pszichiátriai kényszerkezelésre érettek. E cikk szerzője Pintér Sándor volt belügyminiszterrel ért egyet tehát, aki szerint a választások teljesen törvényesen zajlottak le. Sőt: kijelenti, hogy bizodalma most a következő választások tisztasága iránt még csak nagyobb, amiért azokért ezúttal az MSZP-s Belügyminisztérium a felelős.
Ez a cikk tehát nem Magyarországról szól, hanem egy nálunk jóval fejlettebb, elektronikusan a világ egyik legelőrehaladottabb, ha nem a legelőrehaladottabb országának számítógépes szavazatszámláló rendszeréről. Arról a számítógépes rendszerről, amelyet most alkalmaznak majd első ízben az Egyesült Államokban az elnökválasztáson.
Nemrégiben jelent meg egy cikk Julie Carr Smyth tollából a Cleveland Plain Dealerben (ez az a napilap, amelyben Joe Eszterhas, korábban igen sikeres hollywoodi forgatókönyvíró aljas, rasszista vádakat eresztett ki magából mostanság a magyarok szerinte genetikai rossz tulajdonságairól). Ebből kiderül az, hogy Bush elnök újraválasztásához a legtöbb pénzt a Diebold cég adta. A Diebold gyártja azon elektronikus szavazóterminálokat, amelyeket az amerikaiak most első ízben használnak majd a botrányos visszaélésekkel tarkított korábbi elnökválasztás után, amelynek a végeredményét oly sok újraszámlálás után végül is az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának kellett eldöntenie.
Walden O’Dell, a Diebold cég vezérigazgatója kijelentette, írja Smyth: cége „elkötelezett abban, hogy Ohio jövőre az elnökre adja szavazatait”. Júliusban a Diebold Dick Cheney alelnököt hívta meg egy olyan „adománygyűjtő” eseményre, amelyen félmillió dollárt sikerült beszedni. Ohio egyébként, jegyzi meg Smyth, 161 millió dollárt költ a szavazógépekre és elhelyezésükre.
Victoria Collier, a szavazási csalásokra szakosodott újságírónő legújabb cikkét így kezdi: „A történelem arra tanított bennünket, hogy egy országban a politikai hatalom megragadásához a hadseregre és a rendőrségre van szükség. Ez még a televízió eljövetele előtt volt. Ma mindenki tudja, hogy egy ország azé, akinek a kezében van a kommunikáció. Az amerikaiak 99 százaléka azonban nem tudja, hogy azok kezében vannak szavazataink is, akik a kommunikáció urai… Szavazatunk már nem is jelentéktelen papírfecni, mert már nincs szavazócédula. Csak a szavazógép kafkai valósága és a vezető médiumok maradtak.” Collier cikkében azután ismerteti, hogy az elektronikus szavazógépek a tesztelésnél milyen mérhetetlenül gyenge teljesítményt nyújtottak: szavazatokat nem regisztráltak, elszámoltak, és mindez a papír eltűnése miatt ellenőrizhetetlenné vált. „Ha ön egy az amerikaiak azon 40 százalékából, akik még hajlandók elmenni szavazni, ez azért van, mert minden ellenkező bizonyíték ellenére még mindig azt hiszi, hogy a gazembereket le tudja szavazni.” Collier vitriollal fűszerezett cikkében megemlíti azt az „érdekességet” is, hogy Ransom Shoupot, egy nagyobb elektronikus szavazógépeket forgalmazó cég fejét kétszer már elítélték csalásért Philadelphiában.
Collier leírja, hogy a számítógépen leadott szavazatokat New Yorkban a 34. utcában lévő, a világ egyik legnagyobb médiakonglomerátuma, a Voter News Services (VNS) irodaházába továbbítják. A cég tulajdonosai az NBC, a CBS, az ABC, a CNN tévétársaság, az Associated Press távirati iroda, a New York Times és a Washington Post. Vagyis szó szerint: akié a média, azé a szavazatszámlálás. A VNS-ben az a megdöbbentő, hogy magáról nem ad ki ismertetést, de még – ami az Egyesült Államokban egyedülálló – internetes megjelenése sincs. A cég semmit nem árul el magáról, és olyan titoktartó, „mint a KGB vagy a Nemzetbiztonsági Szolgálat”. Telefonon semmilyen információt nem adnak magukról. Ha megkérdezi valaki, felveheti-e a választások éjszakáján munkájukat videokamerával, egyszerűen leteszik a kagylót.
Bob Fitrakis, szintén a választásokra szakosodott újságíró szerint a Rice Egyetem négy informatikai szakembere bebizonyította, hogy a Diebold rendszer milyen könynyen feltörhető. De egy internetes hely ennél még tovább megy: ha netán valaki Hódmezővásárhelyről kíván bejutni és módosítani az amerikai szavazás eredményét, útmutatásért keresse fel a portland.indymedia.org/en/2003/09/271194.shtml-t.