Növekszik az internettel kapcsolatos biztonsági kockázat, mivel kifinomultabb vírus- és féregtámadások érik a felhasználókat – vélik szakértők. Egyes vírusok támadásakor például beépítik a védelmet megnehezítő kódot a rendszerbe, míg más vírusok azt a látszatot keltik, hogy az adott számítógép védett az illetéktelen behatolások ellen. A National Consumers League (NCL) is arra hívta fel a figyelmet, hogy a világhálót használókat számos helyen és módon érheti kár. Az amerikai fogyasztóvédő szervezet felmérte és közzétette a leggyakoribb internetes csalási módszerek listáját. Ezen az alábbiak szerepeltek a leggyakrabban: on-line aukció vagy vásárlás során rosszul bemutatott vagy el nem küldött tárgyak. Kifogásolták a hardver-, a szoftvervásárlás során rosszul bemutatott vagy el nem küldött számítástechnikai cikkek eseteit is. Problémát jelentett a meg nem rendelt vagy meg nem kapott internet-hozzáférési szolgáltatás, amit az ingyenesnek feltüntetett vagy meg nem rendelt szolgáltatás után a bankszámla vagy telefonszámla terhelése követett. Napjainkig valószínűleg a nigériai email terjedt el a leggyorsabban. Ismeretes, hogy a nigériai ajánlatok különböző formában már több mint húsz éve terjednek. Eleinte levélben és faxon, újabban már a világhálón. A feladó azzal keresi meg későbbi áldozatát, a címzettet, hogy jelentős összeget, általában több tíz millió dollárt szeretne kijuttatni országából. Ehhez viszont szükséges az áldozatnak megadnia bankszámlájával kapcsolatos adatait. Ezenkívül a felmerülő költségek fedezésére át kell utalnia egy – a dollármilliókhoz képest csekély – összeget a felmerülő költségek fedezésére.
Sok problémát okoznak az itthoni internetezőknek is a parazita programok. Az utóbbi napokban megszaporodtak a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz (NHH) érkezett megkeresések arról, miként védekezhetnek a magyar internetezők ezen programok ellen. Az NHH szerint a legjobb megoldás a jelszavas védelem – közölte az MTI–Eco. A hatóságnak először három évvel ezelőtt jutott a tudomására, hogy az úgynevezett tárcsázóprogramok megnövelték a gyanútlan internetezők telefonszámláját. Az NHH és jogelődje, a Hírközlési Felügyelet ügyfélszolgálatát többségében az illetéktelen nemzetközi hívások és kisebb arányban a műholdas telefonkapcsolatok miatt keresték meg. A panaszok kivizsgálása után nyilvánvalóvá vált, hogy az internetezők maguk hozták létre, akaratuktól függetlenül, az emelt díjas hívásokat. A vizsgálatok szerint a parazita behatoló, illetve tárcsázóprogramok működtetői külföldi szervereket vesznek igénybe, és mire leleplezik őket, már újabb telefonszámról, újabb külföldi állomásról indítják világhálós támadásaikat. Jóllehet az NHH-nak csak néhány tucatnyi bejelentésről van tudomása, mégis a megelőzésre hívja fel a figyelmet közleményében: az óvatlan kattintásoknak ugyanis több tízezer forintos telefonszámla lehet az ára. Az NHH egyebek mellett azt ajánlja, hogy az internetező telefonszolgáltatójától rendelje meg a nemzetközi hívások kódolását. Ha a felhasználó azt hallja, hogy az általa használt modem ismét csatlakozik a világhálóra anélkül, hogy ő kezdeményezte volna, rögtön állítsa le a számítógépet.
A felhasználók életét nap mint nap megnehezíti az internetes levélszemét is. A spam az egész világon, így hazánkban is komoly problémát okoz. Egy felmérés szerint a hazai internetezők kilenc tizede nem szereti a spamekat, s jelentős részük átlagban napi öt darabot kap. Európában átlagosan már minden második elektronikus levél számít levélszemétnek a címzett szemszögéből. A spam-nek nevezett, kukába való elektronikus levelek aránya a múlt év decemberében átlagosan 52 százalékra nőtt – közölte az illetékes EU-biztos, Erkki Liikanen a közelmúltban. A biztos nemzetközi összefogás kialakítását sürgette a probléma orvoslására. E kéretlen üzenetek özönének mielőbbi elhárítása nélkül ugyanis nehézkesnek ígérkezik az internetes kommunikáció jövője. Egy felmérés szerint a kéretlen levelek közel fele volt egészségügyi témájú. Ezek között nem kevés a hamisítvány, a gyenge minőségű termék, amelyek éves forgalma a kontinensen dollármilliárdokra rúghat. Az egészségügyi ajánlatok mellett gyakoriak még a pénzügyi szolgáltatásokat, direkt termékajánlatokat és pornográfiát tartalmazó levelek. A levélszeméttel kapcsolatban a szakértők több megoldást is javasolnak: nem érdemes válaszolni a gyanús levelekre, mivel ezzel jelét adjuk annak, hogy az e-mail cím létezik. Sosem szabad megadni személyes vagy netán bankkártyával kapcsolatos adatokat sem, ha a webhelyet nem tartják biztonságosnak. A felhasználók számára elengedhetetlen, hogy védekezzenek a vírustámadások ellen, ezért célszerű letölteniük a legújabb behatolásvédelmi programokat. A levélszemét ellen egyébként már léteznek szűrők, megállító szoftverek.
origo.hu
Dömötör Csaba: Óriási érvágás lenne a területalapú támogatások kivezetése
