Végül nőtt a BUX

Minden várakozásokat felülmúlt a Budapesti Értéktőzsdén a tegnapi kereskedés, hiszen a BUX a nyitás után erősödött, majd később mintha elvágták volna az érdeklődést a magyar részvények iránt, a tőzsdemutató lezuhant.

Délben újból növekedési próbálkozást tett az indikátor, de az sem tartott túl sokáig. A valódi és igen erős lendületet végül kora délután sikerült kicsikarni a BUX-ból, ekkor már a zárás közelsége nem tudta gyengíteni az indikátort, így 54 pontos emelkedéssel újból 10 ezer pont felett ért véget a nap.
A BÉT-en a vezető részvények közül a Matáv–Mol–OTP hármas drágult, míg a Richter kurzusa gyengült. A távközlési részvények három forinttal, az olajipari cég papírjai 15 forinttal, a banki papírok 53 forinttal drágultak. A kisebb forgalmú részvények közül a Pannonplast és a NABI ára emelkedett jelentősebben. Az elemzők a BÉT zárása után jelezték: nem volt túl nagy aktivitás a parketten; ezt azzal magyarázták, hogy a nemzetközi értékpapírpiacokon a gyorsjelentésekre összpontosítottak a befektetők.
Londonban és Frankfurtban jobbára a kedvező hangulat határozta meg a piaci irányokat, a vállalati gyorsjelentések jók lettek. Frankfurtban örvendetes tényként kezelték a befektetők, hogy a Deutsche Bank negyedik negyedéves profitja 436 millió euró lett, ami megfelelt az elemzői várakozásoknak. A pénzintézet egyidejűleg felemelte a 2003-as év után fizetendő osztalékjavaslatát is. A tengerentúlon pozitív irányba nyitottak a piacok, a Dow Jones és a Nasdaq értékét a korrekciós hatások és a tavalyi év utolsó negyedévi termelékenységi adatok segítették. Tavaly az október–december hónapok alatt 2,7 százalékkal nőtt a termelékenység éves szintre számolva a mezőgazdaságon kívül. Az elemzők átlagosan 2,8 százalékos növekedést vártak.

Tegnap a Budapesti Értéktőzsdén Paul Arlman, az Európai Tőzsdeszövetség főtitkára indította el a kereskedést. A pénzügyi vezető a kereskedés jelképes elindítása alkalmával hangoztatta, hogy nagyon fontos a tőzsdék, így a BÉT számára is a hírnév. Paul Arlman rámutatott: az utóbbi évek vállalati botrányai is jelzik, hogy ez nemcsak az érintett vállalatok ügye, hanem jelentős szerepet kapnak a kormányok és a pénzügyi felügyeleti szervek is. A pénzügyi felügyeletek önállóságát és erőforrásaik meglétét nem szabad korlátozni. Végezetül a főtitkár jelezte, hogy az Európai Unióhoz csatlakozó országoknak és azok gazdálkodó szerveinek át kell szervezniük eddigi stratégiáikat, hiszen a jövőben minden olyan lobbitevékenység feleslegessé válik, amit a nemzeti hatóságoknál próbálnak elérni a felek. Brüsszelben lesz ugyanis a szabályozás központja.