Hozzávetőleg 1000 millió dollárra becsülhető a Magyarországon az 1995–2002 között befektetett kockázati tőke nagysága, míg a befektetések száma 600 körüli. Ugyanakkor csak 2003-ban 300 millió dollár, azaz mintegy 72 milliárd forint kockázati tőke várt kihelyezésre. A belépő társaságok nagy részét várhatóan az új állami kockázatitőke-alapok kezelői teszik ki, amelyek célja a kis- és középvállalkozások piaclehetőségeinek erősítése lesz.
A kockázatitőke-befektetők szerint átlagosan 100 befektetési lehetőségből csupán 2–3 vállalkozásban valósul meg kockázatitőke-kihelyezés – állapította meg a kutatóintézet. Összességében 250 „tőkeéhes” vállalat több mint 100 millió dollár értékű kockázati forrást használna fel.
Az államnak a lehetséges beavatkozással összefüggésben mérlegelnie kellene, hogy a tőkepiacon azt a rést töltse ki, amely az induló, illetve alultőkésített vállalkozások továbbfejlődését segíti elő, vagy a közép- és nagyvállalatokat segítse a működésük racionalizálásában, illetve piaci terjeszkedésükben. A GKI szerint az előbbi esetben vállalkozásonként jellemzően tíz-ötven millió forintra lenne szükség a továbbfejlődéshez, az utóbbiaknál ez az összeg vállalatonként eléri a kettő-öt milliárd forintot. A felmérés eredménye alapján az utóbbi finanszírozást a private equity – „magántőke-befektető” – társaságok biztosíthatnák.

Nem a jegybank hölgymunkatársának fenyegetése az első: bemutatjuk Magyar Péter agresszív természetét