A bányászattal foglalkozó cégek számára a jogszabályok egyelőre több jogot biztosítanak, mint a földtulajdonosoknak. A hatályos szabályozás értelmében ugyanis a föld mélyén található ásványi és egyéb kincsek az állam tulajdonai, függetlenül attól, hogy az érintett ingatlan kié. A terület tulajdonosát a bányászattal megbízott cégnek természetesen kártalanítania kell, a bányatörvény azonban erre nem szab határidőt a vállalatok és az állam számára.
Ezzel a problémával küzd most a Pest megyei Bugyi község több mezőgazdasági termelője is. A falu mellett mintegy 500 hektárnyi terület tulajdoni lapjára jegyezték be a közelmúltban a bányatelek megjelölést, az ott található sóder kitermelése azonban még nem kezdődött meg – nyilatkozta lapunknak Győrfi Imréné, az egyik érintett termelő. Mint mondta, a kisajátítási eljárást és a kártalanítást közvetlenül a kitermelés előtt indítják el a cégek. A bányatelek minősítés bejegyzésétől kezdve azonban a bányászati joggal rendelkező cég engedélye kell, ameny-nyiben bármilyen építési munkát szeretnének végezni a saját földjükön. Győrfi Imréné elmondta: fia például farmot szeretne létrehozni egy tizenöt hektáros, a település határában található területen, ám ehhez a bányacég nem járul hozzá. Szerinte ez érthető: ebben az esetben ugyanis a bányászat megkezdése előtt a telek felépítményekkel együtt számított értékét kellene kifizetnie kártérítésként. Az így kapott pénz húsz százalékát forrásadóként ráadásul még be is kell fizetnünk az államnak – tette hozzá.
A sóderbányászatot Bugyi községben évtizedekkel ezelőtt kezdték meg, akkoriban még a tsz egyik melléküzemágaként folyt ez a tevékenység egy, a község mellett fekvő kis területen. Az utóbbi években azonban egyre-másra jelentek meg a település környékén a bányászattal foglalkozó cégek, a község mellett szinte mindenhol kitermelés zajlik, a még érintetlen területek nagyobb részére pedig már bejegyezték a bányatelek minősítést. Bugyi községben összesen harminchat családot érint ez a probléma, ám Dabas és Ócsa termelői is hasonló cipőben járnak.
Az Alkotmánybíróság február közepén alkotmányellenesnek nevezte a bányatörvény néhány passzusát. A jogszabály ugyanis nem köti ki, hogy a bányatelek kijelölésére vonatkozó engedély után mennyi időn belül kell megkezdeni a kitermelést, illetve ezek a munkálatok meddig tarthatnak. Bizonyos anyagok – például a sóder – bányászata után eredeti céljára már nem is használható a terület: Bugyi község mellett már most is több száz hektárnyi bányató alakult ki, itt tehát jelentősen korlátozzák a tulajdont a kitermeléssel. Földgáz vagy kőolaj bányászata kevésbé változtat az eredeti jellegen, ezeket az anyagokat ugyanis mélyműveléssel termelik ki, tehát kis területen folytatható a tevékenység. Az Alkotmánybíróság december közepéig adott határidőt az Országgyűlésnek a jogszabály módosítására.
Szabados Gábor, a Magyar Bányászati Hivatal elnökhelyettese lapunk kérdésére elmondta: van, hogy a bányatelek megjelölés növeli az adott ingatlan értékét, ám előfordul az is, hogy csökkenti. Álláspontja szerint az új jogszabálynak a kétféle tulajdonos – a föld, illetve a természeti kincsek birtokosainak – tulajdonhoz való joga között kell összhangot teremtenie. Az államnak ugyanis ugyanúgy joga van a tulajdonához, vagyis az ásványi kincsekhez, mint a termelőnek a sajátjához, azaz a földhöz – mondta az elnökhelyettes, hozzátéve: szerinte egymás mellé rendelhető a két érdek.
Kiss Csaba, az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület szakjogásza lapunknak leszögezte: az Alkotmánybíróság döntése csak részben nyújt gyógyírt a sóderbányászattal sújtott gazdák bajára. Az ugyanis nem ad nagyobb beleszólási lehetőséget a telektulajdonosoknak a bányahatóság döntésébe. Csupán azt köti ki, hogy nem lehet meghatározatlan ideig „parkoltatni” a kitermelés megkezdését, lehetetlen helyzetbe hozva az adott birtok gazdáit. Rámutatott: a nagy tájsebekkel járó bányászatot csak kellő kormányzati akarattal lehetne kordába szorítani. Hazánkban azonban még azt sem sikerült elérni, hogy természetvédelmi területen tilos legyen a bányanyitás.
Ismert, hogy mindeközben Ausztriában és Szlovéniában lényegében megtiltották a hatalmas környezeti kárt okozó és a talajvízkészletet veszélyeztető sóderkitermelést. Ezért a Magyarországon kitermelt kavics jelentős részét Nyugatra exportálják.
origo.hu
Elkezdődött az érettségi: mutatjuk, milyen feladatokat kaptak a diákok
