Debrecen „a találkozások és fesztiválok városa”, az átgondolt városfejlesztésnek köszönhetően ma Magyarország egyik legszebb települése – mondja Zámbori Tamás, a debreceni Tourinform-iroda vezetője. Ma már a debreceniek örömmel vállalják városukat, s van is mire büszkének lenniük a cívisváros lakóinak. Az elmúlt néhány évben óriási változások történtek Debrecenben. A sétálóövezetté alakított Kossuth tér, Európa egyik leghangulatosabb főtere; az Aquaticum élményfürdő, Magyarország kiemelkedő fedett fürdőkomplexuma; a Főnix Csarnok, a régió legnagyobb rendezvénycsarnoka; az európai színvonalú atlétikai stadion; a korszerűsített Vojtina Bábszínház és a megújult nagyerdei állatkert mind-mind az utóbbi évek beruházásainak az eredménye. A belvárosban a hangulatos teraszok, éttermek, sörözők, kávézók minden korosztály körében igen népszerűek, kellemes kikapcsolódást biztosítanak a nyári estéken. Örvendetes módon évről évre növekszik a kulturális rendezvények száma is, és egyre több színvonalas esemény várja a Debrecenbe érkező vendégeket. A hagyományos nagyrendezvények (virágkarnevál, tavaszi és őszi fesztivál, dzsessznapok, maskarádé, sörkarnevál, pulykanapok, költészeti fesztivál, cíviskorzó, Bartók Béla nemzetközi kórusverseny, borkarnevál, irodalmi napok) mellett a hajdú-bihari megyeszékhelyen rendezik meg a nemzetközi katonazenekari fesztivált, a női kézilabda Európa-bajnokságot, továbbá számos más, nagy érdeklődésre számot tartó kulturális, sport- és művészeti rendezvényt, szakmai kiállítást és vásárt.
Kalandkedvelők ne kíméljenek!
A turisztikai kínálatok népszerűsítéséből a Tourinform-iroda is derekasan kiveszi a részét: nemcsak a kulturális programokra való jegyértékesítést és az idegenvezetést, hanem Debrecen minél szélesebb körben való népszerűsítését is feladatának tekinti. Nem jönnek zavarba az iroda munkatársai akkor sem, ha spanyol vagy japán nyelven kell végigkalauzolni a turistát a városon, s előszeretettel ajánlják kiegészítő programként a vonzáskörzet romantikus vidékeit is. Terepjárós élménytúrák indulnak Debrecenből a Hortobágyra, Tokajba, a Beregbe és a Tisza-tóhoz is. A nyugalmat és békét árasztó, végeláthatatlan hortobágyi szikes puszta meghódítása is sokakat izgat: nyáron a forróságtól berepedezett földön, esőben az autómarasztaló sárban, télen a behavazott, úttalan utakon tett kalandtúrák különleges élményt nyújtanak. A Kopasz-hegy zegzugain, már-már járhatatlan ösvényein, a Bereg mocsaras, süppedős vidékein, homokfövenyein, a Tisza holtágain és árterein különleges környezet várja a kihívásokat kedvelőket. A túrák során egyedi programok kialakítására, horgászásra, vízisízésre, evezésre, fürdőzésre is lehetőség nyílik. A debreceni programlehetőségek mellett a cívisváros húsz-harminc kilométeres vonzáskörzetében található településeken különleges eseményeken (falunapokon, fogathajtáson, disznótoron, gulyásversenyen, pásztortalálkozón, kézművesvásárokon, búcsúkon) vehetnek részt a vendégek. Mindössze húsz percre található a Hortobágy, tavasztól őszig pusztakocsikázási lehetőséggel, míg télen (ha van elég hó) lovas szán várja a kirándulókat. Debrecen fölött még hőlégballonos kirándulásra is lehetőség nyílik, s kedvelt program a nosztalgiavillamosozás is. Erőfeszítéseinek köszönhetően tavaly negyven százalékkal nőtt az iroda forgalma, több mint hetvenezren vették igénybe szolgáltatásait. Amit a legfontosabbnak tartanak a siker érdekében, az az, hogy a turisztikai szolgáltatások területén tevékenykedők együttműködjenek egymással.
Ezzel a kooperációs hajlandósággal az Aquaticum esetében semmi gond nincsen. A komplex fürdőlétesítmény Debrecen egyik friss büszkesége: a régi gyógyfürdőre és gyógyászati centrumra alapozva szálloda és mediterrán élményfürdő épült, ráadásul a hagyományos szabadtéri strand is a nagyerdei komplexum részét képezi. Fazekas Lajos, a Debreceni Gyógyfürdő Kft. ügyvezető igazgatója a szépen induló fizikuspályát is odahagyta az idegenforgalmi karrierért, majd e varázslatos vízi világ vezetéséért. Úgy véli, valódi kuriózum, hogy a Nagyerdő szívében, az ország legelső természetvédelmi területén egy olyan létesítmény működhet, amely az egészség helyreállításától annak megőrzéséig mindenféle gyógyászati funkciót képes ellátni. Ráadásul város a városban: aki nem akar kimenni innen, annak nem muszáj, hiszen a szálláson túl három melegkonyhás étterem (köztük a nevezetes Régi Vigadó) és két hidegbüfé is a rendelkezésére áll. A gyógyvíz összetétele azonos a hajdúszoboszlói vízével, viszont a kulturális kínálat egy nyüzsgő nagyvárosé. Nem elhanyagolható az sem, hogy az árak a felét-kétharmadát teszik ki a hasonló dunántúli szolgáltatások árának. Negyvenféle hagyományos orvoslási módot kínálnak, de a wellness ministúdió például olyan kuriózumokkal is szolgál, mint a távol-keleti masszázstechnikák személyi edzővel. A rekreációs célzatú kardio-fitnessz-centrumban többek között kalóriamennyiség-mérésre is mód van, az alternatív gyógymódok közül pedig a talp- és reflexmasszázson túl alighanem a legkülönösebb a hangterápia. Itt a pácienst olyan ágyra fektetik, ami úgy van felhúrozva, mint egy nagybőgő. A mellkasára különféle serlegeket és más réztárgyakat raknak, majd megpengetik az ágyat és megkongatják a rezet. Az így keletkezett harmonikus hangok léleknyugtató frekvencián rezegnek – s az összhatás kedvéért még egy autentikus ázsiai gong is van a sarokban.
Mindez persze puszta hókuszpókusz is lehetne a kellő orvostudományi megalapozás nélkül, amely minden esetben állapotfelméréssel kezdődik és egyéni gyógyprogram kialakításával folytatódik. A közel nyolcvanfős gyógyászati divízió félmillió kezelést végez évente, nagy részét tb-beutaltak számára, s ezzel Debrecen a tíz országos jelentőségű fürdő közé tartozik. Egyre nagyobb számban érkeznek azonban fizetővendégek is: az országos tendenciával ellentétben itt óriási a növekedés. Egy év alatt tizenegy százalékkal növelték meg a szálloda kihasználtságát, ami így hetvenszázalékos. Köszönhető ez annak is, hogy fürdőköpenyben, fűtött folyosókon lehet közlekedni a különféle fürdőrészlegek között. (A közbülső kapukon bebocsátó, a fürdőzés idejét és más fogyasztást is rögzítő vízhatlan karórákat picit nehezen szokták meg a minden ellenőrzés iránt gyanakvó cívisek.) Sokszor a nagyszülők hozzák el ide az unokáikat, akik a napot az élményfürdőben csúszdázva töltik, de óránként le kell jelentkezniük a gyógymedencékben időző nagyinál. Kezdetben a konferenciavendégek voltak túlsúlyban, ma már a családok. Újabban ez a kettő is keveredik: nem ritka, hogy az üzletember hozza magával a famíliát – ilyenkor a hozzátartozók ingyen lakhatnak a családfővel.
Máris kinőtték az Aquaticumot
Az Aquaticum már most kicsinek tűnik, de a fejlesztést nem a strand rovására képzelik el. Az orvosegyetemmel szembeni egycsillagos szállodát alakítanák át úgy, hogy a klinikai szolgáltatást is bevonják a kínálatba: nemcsak a fürdővendégek sétálhatnak majd át kivizsgálásra, de a klinika betegei is szállodai körülmények között lakhatnak, ha kórteremben nem akarnak, s meg tudják a különbözetet fizetni. A plasztikai és szépészeti műtétekre várók körében máris nagy az érdeklődés e megoldás iránt. A gyógyfürdő a város-egészségügyi központtal közösen pályázott a rehabilitációs központ létesítésére. A tervezett létesítmény már az uniós filozófiát szolgálná: a munkaképes korúak minél nagyobb számban legyenek visszavezethetők az aktív keresők közé ahelyett, hogy a rokkantnyugdíjasok táborát gyarapítanák. A hét-tíz évre előre tekintő, hosszabb távú fürdőstratégia pedig a színvonalában némiképp szerényebb kinti strand rendbetételét, felzárkóztatását is előirányozza. (A szobaárak a strandbelépőt már ma is tartalmazzák.)
Ami a kívülálló szemében afféle véletlen konjunktúrának, a körülmények szerencsés összjátékának tűnik, valójában egy alaposan végiggondolt idegenforgalmi koncepció eredménye. Kósa Lajos polgármester egyenesen a Hortobágy–Hajdúszoboszló–Debrecen arany háromszöget emlegeti, ami országosan második helyezett a vendégéjszakák tekintetében. Ez a szerencsés adottságokkal bíró zóna ugyanis egyszerre képes teljesíteni a természetvédelmi, nagyvárosi és gyógyturizmus feltételeit. Maga Debrecen pedig tudatosan számol a sport-, konferencia-, bevásárló-, kulturális és szórakoztató turizmus iránti igények kielégítésével. Nemcsak olyasmi játszik ebben a kezükre, mint a Munkácsy-trilógia együttes megtekinthetősége a Déri Múzeumban, de igyekeznek a kulturális nagyrendezvényeket is minél inkább feldúsítani: a hajdan egynapos virágkarnevál például mára már közel egyhetes rendezvénysorozattá nőtte ki magát. Attrakció kell, amiért épp Debrecent válassza az idegen: dszessznapok, farsang, Bartók-kórusverseny, katonazenekari fesztivál.
A sport-idegenforgalom ide csábítása ehhez képest jóval több leleményt igényelt. Az ifjúsági atlétikai világbajnokság megrendezése olyan stadionfelújítással és edzőbázis-kialakítással járt, amely megalapozta e reményeket. Ehhez járult az impozáns Főnix Csarnok megépítése, s olyan nemzetközi versenyek vendégül látása is, mint a hőlégballon-seregszemle. A számos rangos sportrendezvénynek köszönhetően ma az Oláh utcai sportkomplexum jobbnak számít, mint a tatai edzőtábor. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség a két európai edzőbázisának az egyikét Debrecenben jelölte ki, s az itt edzőtáborozó nemzeti atlétaválogatottakért fejenként napi harminc dollárt fizet. Előszeretettel edzenek a Nagyerdőn az arab országok sportolói is, mivel náluk otthon a szezonban (májustól októberig) elviselhetetlen a hőség. Az érdeklődést jól jellemzi, hogy elő- és utószezonban legközelebb 2005-re van hely. Mindenesetre márciusban egy háromcsillagos szálloda alapkövét is lerakják e biztos vendégkörre alapozva.
A Főnix Csarnokot egyaránt díjazta az építészszakma és a publikum. A létesítmény a tornász-világbajnokságra készült, de olyan szándékkal, hogy a város mindenféle sport- és kulturális rendezvényét képes legyen kiszolgálni. A csarnokot üzemeltető Főnix Rendezvényszervező Kht. Debrecen városának százszázalékos tulajdona, az újdonsült ügyvezető igazgató, Makray Balázs pedig korábban az Epona lovas falut, majd a DVSC futballszakosztályának részvénytársaságát is vezette, sőt ő volt a 2008-as Európa-bajnokságra való magyar pályázat projektigazgatója is. A kht. idén januártól egyúttal magába olvasztotta a városi vagyonkezelő holding részeként működő Fesztiválközpont Kft.-t is, amely a mintegy húsz debreceni szabadtéri nagyrendezvény (a cíviskorzó, az irodalmi napok, az advent, a virágkarnevál, az őszi és tavaszi fesztivál stb.) gazdája volt. A fúziót követően olyan közhasznú társaság jött létre, amelynek saját csarnoka is van. A kettős jelleg megmaradt: miközben a csarnoküzemeltetés értelemszerűen profitra tör, a debreceni kultúrát nonprofit alapon szolgálja. Még számottevő bevételei ellenére is költségvetési támogatásra szorul a csarnok, a város azonban magáénak érzi a Főnixet, s egyfajta modellkísérletnek tekinti. Tavaly száz rendezvénynap volt, idén már százhússzal számolnak. Ezek között olyanok is vannak, mint a teremlabdarúgó-bajnokság országos döntője, a Bocskai Istvánról elnevezett nemzetközi ökölvívó-viadal vagy az ifjúsági jégkorong-világbajnokság. (Mert hogy jeget csinálni sem gond a tető alatt.) Ami pedig a bérbeadást illeti, alkalmas a létesítmény komoly- és könnyűzenei koncertek megrendezésére (Kobajasi Ken-Icsirótól az Iron Maidenig, amely itt kezdte világ körüli turnéját), kiállításokra és termékbemutatókra, a háromszáz fős terem pedig akár kongresszusok tartására is. Sőt, felfedezték a helyet politikai nagygyűlések céljaira is – ilyenkor politikai hovatartozástól függetlenül szigorúan mindenki az üzleti tarifát fizeti.
Ugyancsak kecsegtető lehetőséggel szolgál a sport- és gyógyturizmus összeházasítása. A rehabilitációs-rekreációs turizmus tekintetében a cívisváros páratlan infrastruktúrával rendelkezik. Mára egy élsportolóba annyit invesztálnak, hogy szó szerint minden pénzt megér, ha minél gyorsabban és eredményesebben tudják kigyógyítani sérüléseiből. Debrecenben ehhez együtt van a gyógyvíz és az orvosegyetemi tapasztalat is. A sportvárosjelleg pedig még inkább kidomborodhat, ha a Főnix Csarnok mellett megépül az egyetemi campus részét képező versenyuszoda, illetve a tócóvölgyi jégcsarnok, amihez az állam egyetlen fillérrel sem járul hozzá. Nem mondtak le a nagyerdei stadionfelújításról sem: a nemzetközi küzdőtéren legtovább állva maradt, amúgy pedig hazai viszonylatban a legstabilabb gazdasági háttérrel rendelkező futballcsapat, a Loki is megérdemelné az európai nívójú körülményeket. Debrecen városa félmilliárdot félretett e célra, amit nem költenek el másra – várják, hogy a kormányzat lépjen végre-valahára.
Chartergépekkel Törökországba
A konferenciaturizmus felvirágoztatásához kétségkívül minden igényt kielégítő konferenciaközpontra is szükség volna – ezt tervezik megvalósítani a lebontott Kölcsey Művelődési Központ helyén. A tervezés alatt álló létesítmény multifunkcionális lesz: alkalmassá teszik kulturális és társadalmi események lebonyolítására, koncertezésre is. A kongresszusszervezőket pedig nem csupán az ország második legnagyobb – szállodával, irodaházzal, mélygarázzsal kombinált – konferenciaközpontja vonzhatja ide, hanem a debreceni repülőtér sorsának elrendezése is: a polgári légi forgalom a a fő nyugat-európai desztinációkat megcélzó diszkontjáratokkal indulhat meg, júniustól például Törökországba.
A források Debrecenben sem kevésbé szűkösek, mint másutt az országban, ám a városvezetés és a turisztikai szakemberek véleménye megegyezik abban: a város legnagyobb esélye a nyitottság. Mindent meg kell tehát tenni annak érdekében, hogy odataláljon az idegen – s ha már odatalált, minél tovább időzzön is. Ehhez azonban mihamarabb meg kell épülnie a hiányzó autópályának és elkerülő útnak is. Nehezíti a debreceniek dolgát, hogy gyakorlatilag nem létezik országos idegenforgalmi koncepció, amihez illeszkedhetnének. Marad receptnek a régi felismerés: ha boldogulni akarnak jutni, akkor – mint Münchhausen – csakis saját magukra számíthatnak…
origo.hu
Magyar Péter nem vette észre, hogy saját magát ássa el
