Az alku csak átmenetileg segít

Összességében eredményként értékelte az agrármegállapodást Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke, de hangsúlyozta, hogy az egyezség csak átmenetileg oldja meg az ágazat problémáit. A Magosz egyelőre betartja a megállapodást, és a demonstrációktól is elhatárolódik. Jakab szerint a legnagyobb elmaradás a pénzt nem igénylő és nem az FVM hatáskörébe tartozó alkupontokban tapasztalható, hanem az importvámok meghirdetésénél, amelyért a Külügyminisztérium a felelős.

Hogyan értékeli a nemrégiben tető alá hozott agráralkut?

– Az agrármegállapodás azokkal a kérdésekkel, gondokkal foglalkozik, amelyek kezelése nélkül a gazdák neki sem vághattak volna az idei évnek, mivel a harmincszázalékos nemzeti kiegészítés nem szerepel a 2004. évi költségvetésben, és az EU 25 százalékos területalapú támogatását csak 2005-ben fizetik ki. Ez a helyzet minősíti a kormány gazdákkal kapcsolatos elkötelezettségét. A legfontosabb, amit elértünk, hogy a „top up”, azaz a 30 százalékos nemzeti kiegészítés kifizetését sikerült előre hozni, igaz, költségeinek felét velünk fizettetik meg. Ezt a kezdetektől elleneztük, de csomagban tárgyaltunk, kénytelenek voltunk ezt a pontot is elfogadni. Az előre hozott kifizetés eredményeként hektáronként nyolcezer, anyatehenenként 40 ezer, anyajuhonként 1600, tejkvótaliterenként pedig kétforintos támogatás jár. Az állattenyésztési támogatások kikényszerítése azért fontos, mert az uniós csatlakozást éppen ezek az ágazatok szenvedik meg a legjobban, ugyanis az egyszerűsített kifizetés miatt az EU minden támogatást területalapon enged kifizetni.

– Az előre hozott kifizetésekre csak nyár elején lehet számítani. Nem túl késő ez az időpont?

– Igen, a forrásokra korábban van szükség, de a támogatás területalapon történik, ezért amíg a földnyilvántartás nincs rendezve, addig a támogatás nem fizethető ki. Nem véletlenül követeljük közel egy évtizede folyamatosan a földtulajdon végleges rendezését, a pontos nyilvántartás megteremtését.

– Ön szerint nyár elejére elkészül a földnyilvántartás?

– Nagyon bízom benne.

– A sertés és tej felvásárlási árát rögzítették a megállapodásban, a feldolgozók mégsem fizetik meg a szabott árakat. Ezt én nem értékelném sikernek.

– A felvetése jogos, soha nem állítottam, hogy ez a megállapodás a mezőgazdaságból élők minden gondjára megoldást ad. Ez csak a túléléshez elegendő, de az alapvető problémákat, amiket több mint egy évtizede magunkkal cipelünk, nem oldja meg. A fő gond az, hogy át kell vennünk az uniós piaci rendtartást, ugyanakkor a mi struktúránk nem ehhez igazodóan épült ki. Nálunk a termelők nem tulajdonosai a feldolgozóüzemeknek, ezért a termelőnek nincs hatása az árak alakulására, és a feldolgozás és értékesítés során keletkezett nyereség sem áramlik vissza hozzájuk. Visszatérve a kérdésére, semmi sincs kőbe vésve. A megállapodásban az szerepel, hogy a kormánynak úgy és akkora összegű támogatásokat kell biztosítania, hogy a feldolgozókat érdekeltté tegye a megállapított árak megfizetésében. Úgy gondolom, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM) vannak olyan szakértői, akik ezt a feladatot képesek végrehajtani.

– A tárgyalások eredményével a baromfiszektornak is vannak kifogásai.

– Ez esetben valóban tárgyalhattunk volna jobban. Az eredményből azonban minden tárgyaló félnek le kell vonnia a következtetéseket, néhányuknak pedig rá kellene jönniük, hogy egy egész ágazat termelőinek nevében nem egyszerű eredményeket elérni.

– Mi a helyzet a belső piac védelmével, az importkorlátozásokkal? Még nem sok „védelmi rendelet” nem született.

– Ezen a területen értük el a legkevesebb eredményt, holott ez nem elsősorban pénzkérdés. Tudni kell, hogy a tárgyalásokat követően nem az FVM és a gazdák képviselői, hanem a kormány nevében az FVM minisztere és a gazdák képviselői állapodtak meg. Elfogadhatatlan, ahogy a Külügyminisztérium akadályozza a védővámok bevezetését. Elfogadhatatlan, ahogy a műtrágya- importpótvámok ügyében már több éve szabotálja az intézkedést a Gazdasági Minisztérium. Legalább ennyire felháborító a Pénzügyminisztérium (PM) reagálása is, részben azért, mert akkor von el a tárcától forrásokat, amikor arra a leginkább szükség van, és mindig az FVM-re mutogat, hogy teremtse elő a szükséges forrásokat. Jobban tenné, ha a költségvetési tartalékból olyan konstrukciókban tenne elérhetővé megfelelő nagyságú forrásokat, hogy a termelők valóban képesek legyenek igénybe venni azokat.

– Ezek után újból megkérdezem, hogy miként értékeli összességében az agrármegállapodást?

– A megállapodás csak a túlélést biztosítja, a meglévő gondokat nem oldja meg. Az ágazati szereplők, de főleg a döntéshozók felelőssége, hogy lesz-e érdemi eredmény, s képesek leszünk-e a megállapodást tartalommal megtölteni. Nem ezt igazolja az agrártárca politikai államtitkárának a parlamentben elmondott legutóbbi válasza egy interpelláció kapcsán, amelyben az államtitkár úr nyelvészeket is felülmúlva lovagolt a szavakon, bizonygatva, hogy miért nem kell az általuk aláírt megállapodás egyes részeit betű szerint végrehajtani. Az érdekképviseletek álláspontja az, hogyha nem megfelelő szabályozással és rossz törvényekkel, rendeletekkel ellehetetlenítik a termelőket, nem lehet rajtuk számon kérni, hogy miért nem sikeresek. A játékszabályokat nem a termelők alakítják. Ezt a döntéshozóknak is tudni kell, és szerintem tudják is.

– A péntekre hirdetett Kossuth téri demonstráción részt vesz-e a Magosz?

– A Magosz azon dolgozik, hogy a megállapodás minden pontja teljesüljön a gazdák érdekében. További nyomásgyakorlást akkor alkalmazunk, ha kormány nem teszi meg a szükséges lépéseket. A megállapodás óta eltelt időben az alku fele teljesült. Többet a jövő héten lehet mondani.