Budai Zoltán szerint Magyarország gazdaságpolitikai stratégiájának a nemzetközi vállalati termelés itt-tartása, idevonzása mellett egy másik markáns célt is meg kellene fogalmaznia. Azon gazdasági ágazatokat szükséges felfejleszteni, amelyek versenyképesek lehetnek, de az országból nem vihetők ki. Szükségesek a turisztikai, környezetvédelmi, mezőgazdasági, közlekedési rendszert érintő beruházások, ám természetesen az oktatáshoz, egészségügyi, kutatási szolgáltatásokhoz kapcsolódó fejlesztések is – mondta. Budai úgy vélte: ezek azok az ágazatok, amelyek adott esetben pótolhatják gazdaságunkban a nemzetközi nagy termelővállalatok távozása következtében keletkezett űrt, és 10-15 év múlva eltarthatják majd országunkat. A szakember kiemelte: a magyarországi turizmusnak rendkívül jók lennének az adottságai. Talán nincs is a világon még egy ország, amely ilyen kis területen ilyen sokféle lehetőséget tudna felvonultatni.
Budai hangsúlyozta: Magyarország iránt az uniós csatlakozásunk után tovább növekszik az érdeklődés, a közép- és kelet-európai országok gazdagodásával e térségekből is egyre több vendéget várhatunk. A terrorizmus által veszélyeztetett világban országunk – amelyet elkerülnek a politikai, vallási, etnikai konfliktusok – mint célország felértékelődik, a nemzetközi turisztikai trendek pedig számunkra kedvező folyamatok. Emlékeztetett arra, hogy 2001–2002-ben a turisztikai termékfejlesztés soha nem látott méreteket öltött, a Széchenyi-terv támogatási rendszerének segítségével 110 milliárd forintnyi turisztikai fejlesztés kezdődött az országban, így többek közt 55 gyógyfürdő, 13 gyógyszálló, hét kastélyszálló, kilenc új konferenciaközpont, hat korszerű nemzeti parki látogatóközpont építése indulhatott meg.
Budai felhívta a figyelmet arra, hogy a 2002-es választások óta folyamatosan fogynak a fejlesztésekre szánt összegek, idén már a 650 millió forintot sem haladják meg. A kormányzat az európai uniós pályázati lehetőségre hivatkozik, mondván, ott megtalálják majd számításaikat a fejleszteni kívánó önkormányzatok és vállalkozások. Valójában azonban a 2004–2006-os időszak három évére rendelkezésre álló kevesebb mint húszmilliárd forintnyi turisztikai keret, még a támogatások maximális igénybevétele esetén is sokkal kevesebb, mint a 2001-es állami támogatások összege.
A szakember megdöbbentőnek nevezte, hogy az EU számára készült Nemzeti fejlesztési terv céljai közül a hazai egészségturizmus fejlesztése teljes egészében kimaradt, így épp turizmusunk legversenyképesebb területén nem tudunk forrásokat igénybe venni.
Úgy tűnik – fogalmazott Budai –, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) nem lát fantáziát az idegenforgalomban, amely 2001-ben még 4,22 milliárd euró bevételt hozott az országnak, és ezzel nagyrészt fedezte a külkereskedelmi hiányt. A 2003-as turisztikai bevétel csak 3,03 milliárd euró volt, s ez a teljesítménycsökkenés megmutatkozik a külkereskedelmi mérleg hiányának drámai növekedésében is. Az üdülési csekkeknek köszönhető belföldi turizmusbővülés itt nem segít – vélte.
A szakember aláhúzta: a fejlesztések teljes visszafogása mellett egyéb károk is érték az ágazatot, hiszen megszüntették a vidéki önkormányzatok és vállalkozások programjait támogató regionális pályázatok rendszerét is. Éppen az európai uniós csatlakozás évében csökkent harminc százalékkal a turizmus marketingjére fordítható összeg – hangoztatta.
Budai különösen veszélyesnek tartja, hogy a Draskovics-csomag újabb forrásokat kíván megvonni a turizmustól, hiszen ennek következményeit még találgatni se lehet, mert egyéb források már nincsenek. Szavai szerint a 300-400 ezer embernek megélhetést adó ágazatot ma senki nem képviseli megfelelően. A turisztikai vállalkozások jövőjét a kormányzat nem ítélte olyan fontosnak, hogy tevékenységüket ne az európai uniós átlag fölötti áfával terhelje meg, pedig az uniós csatlakozás nemcsak a piacok bővülésével, de a verseny erősödésével is együtt jár.
origo.hu
Kánikula, majd erős lehűlés várható a napokban
