Az ökológiai gazdálkodás a mezőgazdasági termelés olyan átfogó rendszere, amely nem használ szintetikus növényvédő szereket, trágyákat, célja a mezőgazdasági termelés és a környezet egyensúlyának megteremtése, és jó minőségű, egészséges élelmiszerek előállítása – mondta el Dér Sándor, a Hungária Öko Garancia ügyvezetője, aki már a kilencvenes évek elejétől tanulmányozza itthon és külföldön az ökológiai gazdálkodás módszereit. Az általa vezetett cég az egyik, amely Magyarországon a termelés ellenőrzésével foglalkozik. Ugyanis az ökológiai termelést törvények szabályozzák, s hogy egy terméket „bio”-ként lehessen a piacra juttatni, komoly követelményeknek kell megfelelni. Viszont az így előállított termékeket általában magasabb áron lehet értékesíteni, de ha ez nem is minden esetben igaz, az értékesítési lehetőségek jobbak, mint a konvencionális módon termelt élelmiszerek esetében.
Az ökológiai gazdálkodásra nem lehet máról holnapra átállni. Azoknak a gazdáknak, akik váltani szeretnének, először is tanácsos megkeresniük régi biotermelőket, akik tapasztalataikat szívesen átadják. – A Biokultúra Egyesületnél például nemcsak információhoz juthatnak, de segítséget is kapnak gazdaságuk megtervezéséhez. Első lépésként fel kell mérni, hogy az a terület, ahol mezőgazdasági termelést folytatnának, milyen adottságokkal bír, mire alkalmas: gyepgazdálkodásra vagy éppen gyümölcstermesztésre, szántóföldi művelésre – tudtuk meg Czeller Gábortól, a szervezet vezetőjétől.
Kiderült az is: ezután tanácsos megkeresni a hivatalos ellenőrző 7szervezeteket, és náluk tájékozódni a feltételekről. Az ellenőrzés piaci szolgáltatás, de csak az árakban és nem a minőségben van különbség. Ezután be kell jelentkezni, és szerződést kell kötni valamelyik szervezettel. Ettől az időponttól kezdődik el az ökológiai gazdálkodás. Az ökológiai vagy biológiai jelölés használatát – ami ugyanazt jelenti – meghatározott átállási időnek kell megelőznie. Ám ez idő alatt már igényelhető az állami támogatás, és egy év elteltével a termékeken fel lehet tüntetni, hogy egy ökológiai termelésre átálló gazdaságból származnak.
A szántóföldi növények esetén akkor lehet a termékeket ökológiai jelöléssel forgalmazni, ha a vetést megelőzően 24 hónap átállási idő eltelt. Az ültetvényeknél – például szőlő, gyümölcs – az átállási időszak 36 hónap a betakarítást megelőzően. A gazdákat leginkább az bizonytalanítja el, hogy az ökológiai művelés során sok, korábban megszokott módszert nem lehet alkalmazni. A legfontosabb szabályok közé tartozik, hogy nem használhatók géntechnológiailag módosított szervezetek, azok származékai, szintetikus növényvédő szerek, gyomirtó szerek és növekedést szabályzó anyag sem.
A műtrágyázás is kiesik, a talaj termékenységét azonban más módszerekkel is fenn lehet tartani. Például olyan vetésforgó alkalmazásával, amely tartalmaz pillangósvirágúakat, és amelyben a mélyen és sekélyen gyökerező növények váltják egymást. Ha a csapadékviszonyok lehetővé teszik, zöldtrágyák is alkalmazhatók, de ha a növények tápanyagigénye – a talajminták elemzése alapján – a fenti módszerekkel nem elégíthető ki, használható az istállótrágya és többféle ásványi anyag.
A kártevők, különféle betegségek leküzdése során sem alkalmazhatók az iparszerű termelésben megszokott vegyszerek, viszont engedélyezettek a természetes növényvédő szerek, mint a réz, ásványi kén, növényi kivonatok, gomba-, illetve baktériumkészítmények. De a legfontosabb szerepe a megelőzésnek van: mint a vetésforgó és a jó fajtaválasztás, a kártevők természetes ellenségeinek védelme, hasznos szervezetek betelepítése; mind-mind eredményes és szabadon alkalmazható eszköz. Az egyik legkényesebb kérdés a gyomok elleni harc, ugyanis gyomirtó szert szintén tilos „bevetni”. Ám a megfelelő talajműveléssel, a gyomfésű használatával, a vetésforgó helyes kialakításával ezen a téren is komoly eredmény érhető el.
Mint Dér Sándor elmondta: az ellenőrző szervezetek a termelés minden szakaszát ellenőrzik, és ha az megfelel a szabályoknak, akkor azt tanúsítvánnyal igazolják. Ökológiai termékeket csak elismert ellenőrző szervezet tanúsítványával lehet forgalomba hozni. Az ökológiai gazdaságok ellenőrzésére évente egyszer, átálló gazdaságok esetén kétszer kerül sor.
Dér Sándor úgy véli: az eredményes gazdálkodáshoz legfontosabb a megfelelő szakismeret elsajátítása, és ebben bizony meglehetősen nagy a lemaradásunk. A tudás, az információ átadásában nagy szerepe lehetne a gazdák önszerveződéseinek, és ez igaz az értékesítés tekintetében is. Szövetkezni kellene, de ez nálunk még mindig ellenállást vált ki sokakban. Késésben vagyunk: ugyanis Magyarországon még mindig nincs olyan országos értékesítési szervezet, amely összefogná az ökológiai termelőket, megszervezné a márkavédelmet, az értékesítési csatornákat. Ehhez is kellene központi segítség, ám a dolog alapvetően a termelőkön múlik.
A gazdák zöme egymagában állva nem képes mondjuk egy multinacionális áruházlánccal „partneri viszonyt” kialakítani, mivel csak kis árumennyiséget képes beszállítani. Néhány országos értékesítési szövetkezet viszont már ki tudná elégíteni a mennyiségi igényeket is. Ennek hiányában fennáll a veszély, hogy csatlakozásunk után a nagy áruházláncok – magyar partner híján – saját ökoáruikat hozzák be az országba. És akkor még nem beszéltünk az EU-n kívüli, nagy ökotermelési potenciállal és rendkívül olcsó munkaerővel rendelkező országokról, mint például Kazahsztán, Ukrajna, Bulgária, amelyek komoly konkurenciát jelenthetnek idővel – véli Dér Sándor.
A közelmúlt élelmiszerbotrányai (a kergemarhakór, a dioxin- szennyezések) miatt az ökológiai termelés egyre fontosabb szerepet tölt be a világ élelmiszerpiacán, világossá vált az ökológiai gazdálkodás jelentősége. Németországban a BSE-botrányok miatt a kormányzat tíz év alatt a teljes élelmiszer-forgalom 20 százalékára akarja növelni a bio- vagy ökotermékek részesedését.
– Ami a magyar gazdák számára még kedvezőbb, hogy a legtöbb uniós tagállamban komoly piaca van az ökológiai termékeknek. Ez Csehország kivételével nem mondható el a 2004-ben belépő országokról. Az uniós belépés után számítani lehet rá, hogy a biotermékek hazai piaca rohamos növekedésnek indul – szögezte le Dér Sándor, hozzátéve azt is: tapasztalatai szerint azok a gazdák, akik a hagyományos termelésben jól működtek, sikeresek maradtak az ökológiai gazdálkodásban is. Ebben a gazdálkodási formában különösen fontos a kreativitás és a tanulásra való készség, a gazdák összefogása – tette hozzá.
S egyáltalán nem mellékes szempont az sem, hogy az ökológiai gazdálkodás hatékony környezetvédelmi forma, amelynek fontos szerepe lehet Magyarország természeti kincseinek megóvásában.
***
Ahol szaktanácsot,
segítséget lehet kérni:
Biokultúra Egyesület
1011 Budapest, Fő utca 28.,
tel.: 06-1/214-7005, 006,
honlap: www.biokultura.org
Biokontroll Hungária
1028 Budapest, Margit krt. 1.,
tel.: 06-1/336-1122,
honlap: www.biokontroll.hu
Hungária Öko Garancia
1027 Budapest,
Frankel Leó utca 5. I. em. 12/A,
tel.: 06-1/336-0553,
e-mail: hoeg@axelero. hu
origo.hu
Itt van, amit mindenki várt: ünnepel Szoboszlai Dominik és Buzsik Borka – fotó
