Differenciált évet zárt a turizmus

Ma nyílt meg az Utazás 2004 kiállítás. Milyennek értékeli a tavalyi rendezvény óta eltelt egy évet?

– Egy esztendővel ezelőtt, amikor az utazáskiállítás megnyitóján beszéltem, három gondolatra építettem a mondanivalómat. Az egyik az aggódás, a másik a reménykedés, a harmadik pedig a bizalom volt. Tavaly ugyanis leginkább amiatt aggódott mindenki, hogy milyen hatással lesz a turizmusra az iraki háború, ami sajnos bekövetkezett. Ekkor még nem is sejtettük, hogy ezt egy veszélyes, addig ismeretlen fertőzés, a SARS-vírus okozta járvány követi. Folytatódott az a gazdasági recesszió is, ami a legfőbb küldőpiacainkat érintette. Azt sem tudtuk még ekkor, hogy számos terrorcselekmény zavarja meg a világot. Arról a bizalomról beszéltem, amely arról szólt, hogy mindennek ellenére az ágazat bízik a jövőjében, s hisz abban, hogy továbbra is sikeres lesz.

– Ma már azonban tudjuk a Központi Statisztikai Hivatal adataiból, hogy 2,9 külföldi vendég 9,8 vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, amely az előző évihez képest négy-, illetve ötszázalékos visszaesést jelent.

– Differenciált volt a múlt év az idegenforgalom eredményessége szempontjából. A 2003-as év vesztese a Balaton volt, nyertese pedig a Tisza-tavi régió. Nem elhanyagolható, hogy emelkedett a belföldi vendégéjszakák és vendégek száma, a külföldiek közül viszont kevesebben látogattak hazánkba. A negatív tendenciák mellett nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy egyértelműen kedvezőtlen hatású a turizmus fejlődésére az áfakulcsok emelkedése is. Ezzel együtt nem volt olyan rossz év a 2003-as, mint azt sokan láttatni szeretnék, viszont nem volt olyan jó sem, mint amilyennek vártuk. Kijelenthetjük, hogy kedvezőtlen feltételek között működő turizmusról lehet ma beszélni. Ugyanakkor voltak olyan területek is, ahol fejlődés mutatkozott. Például amíg a Turizmus Világszervezete (WTO) Nyugat-Európára 1,2 százalékos visszaesést prognosztizált az utazók számában, addig a hazánkba érkezők száma nem csökkent ilyen mértékben.

– Mi volt az oka, hogy a 2003-as év egyik legnagyobb vesztes a Balaton volt?

– Ez összetett kérdés. Tény, hogy nagyon sok német vett ingatlant a Balaton környékén, csak Siófokon 300 ilyen ingatlanról tud az önkormányzat. Gondoljuk el, hogy a Balaton más térségeiben hány ilyen tulajdonos lehet! S ezt is figyelembe kell venni, mert ezek a látogatók ezért nem regisztráltatják magukat a kereskedelmi szálláshelyen.

– Készült-e javaslatcsomag arról, hogy mit kellene tenni a Balaton és régiójának turisztikai fellendítésére?

– A közeljövőben eljuttatunk a gazdasági tárcához egy javaslatcsomagot, amelyben – több mással együtt – ezt a problémakört is vázoljuk. Elengedhetetlennek tartom, hogy elinduljanak azok a mederkotrások, zagytározó-építések, strand-rehabilitációk, amelyek költségvetési forrás nélkül nem valósíthatók meg. Az egyéb megoldandó feladatok közé tartozik a balatoni tópart parkolási gondjainak megoldása, a közterületek tisztasága, állapota, illetve az árak és a szolgáltatások minőségének értékarányossá tétele. Ám azt is látni kell, hogy ma már nemcsak a Balaton jelenti a vonzerőt, hanem az aktív turizmus lehetőségei is, mint például a kerékpárút, vagy a Balaton-környéki és a háttértelepülések történelmi, építészeti emlékei, valamint a nemzeti parkok, védett területek által kínált idegenforgalmi lehetőségek. Idetartoznak azok a rendezvények is, amelyek már nemcsak nyáron, hanem – kicsit széthúzva a szezont – ősszel és tavasszal is csalogatják az idelátogatókat. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni a Balaton környéki gyógy- és egészségturisztikai kínálat bővüléséről s minőségének javulásáról sem. A fejlesztéseknek köszönhetően ma már statisztikai adatok tanúskodnak arról, hogy ezeknek az intézményeknek a vendégköre bővült, kihasználtsága nőtt, az oda látogatók költése helyben emelkedett.

– Elmondható, hogy a korábban kezdődött beruházásoknak volt létjogosultságuk?

– Ezekkel a fejlesztésekkel mindenképpen sikerült felkelteni a belföldi vendégek érdeklődését. A gyógy- és egészségturisztikai kínálat bővülése, a gyógyszállók, gyógyfürdők kihasználtságának növekedése azt bizonyítja, hogy nagyon jó helyre mentek a fejlesztési források. Tavaly kiemelt foglaltságot értek el a gyógyszállók és gyógyfürdők, ami szintén azt bizonyítja, hogy ez Magyarország olyan sajátossága, amelynek a folyamatos fejlesztéséről nem lehet lemondani.

– Mi az, amire biztosan van pénz a turisztikai tárcánál?

– Ebben az évben sajnos kevesebb forrás áll rendelkezésre, mint az előzőekben. Amire biztosan lesz lehetőség: 650 milliót szánunk ifjúsági turizmusra, 650 milliót pedig döntően olyan pályázatokra, amelyek a korábbi években elindult fejlesztések kiegészítő elemeit segítik. Például a ma már megvalósult gyógyfürdők mellé létrehozandó gyógyszállók építését ösztönözzük kamattámogatással. Ugyanilyen a gyógyfürdők vízszűrő-vízforgató berendezéssel való felszerelésének segítése, s idetartozik a HACCP-minőségbiztosítási rendszer bevezetésének és a vendéglátóhelyek akadálymentesítésének támogatása is. Emellett 1,7 milliárd forintot adtunk át – a kormányhatározatnak megfelelően – az elmaradott térségek fejlesztését célzó decentralizált alapba. 2004-től Magyarország számára is rendelkezésre állnak azok az EU-források, amelyből pénzeket lehet bevonni a turizmus fejlesztésére. Az elkövetkezendő három évben összesen 27 milliárd forintra tehető az ágazat számára megpályázható források összege. Ebből húszmilliárd az EU-forrás, hétmilliárd pedig saját erő.

– Ma már mindenki előtt közismert, hogy a Draskovics-csomag minden minisztériumot és állami intézményt érint. Vonnak-e el újabb összeget a már így is vérszegény 14,2 milliárd forintos Turisztikai Célelő-irányzatból?

– Jelenlegi információim szerint sajnos igen. A pontos összegét ugyan nem tudom, de ettől függetlenül azért tartom ezt különösen sajnálatosnak, mert az idegenforgalom az a terület, ahol a leghamarabb megtérül a befektetett tőke. Elengedhetetlen, hogy legyen országmarketingre, turisztikai marketingre forrás, hiszen versenytársaink is jelentős összegeket költenek erre. A Magyar Turizmus Rt. idei költségvetéséből kismértékben, de csökkent az erre használható összeg, s fontosnak tartom azt is, hogy további termékfejlesztésre is legyen lehetőség. Ugyanilyen fontos a rendezvények támogatása, hiszen a célelőirányzat idén erre közvetlenül nem nyújt lehetőséget. Mindenképpen szemléletváltásra van szükség, ami azt jelenti, hogy nemcsak a turizmus szereplőinek kell tisztában lenniük azzal, hogy az idegenforgalom húzóágazat, hanem a gazdaság más területén tevékenykedő, egyben döntéshozó szakembereknek is. A turizmusnak nagyon fontos szerepe van az eltérő fejlettségű régiók felzárkóztatásában, a munkahelyteremtésben és a költségvetési bevételek gyarapításában is. Bár a jegybank adatai alapján kimutatott 3,03 milliárd eurós – turizmusból származó – devizabevétel 12 százalékkal elmaradt a 2002-es évitől, a tavalyi év egészében a turisztika továbbra is nettó befizetője az államháztartásnak. Az 1,24 milliárd eurós egyenleg a külkereskedelmi mérleg hiányának 37 százalékát, a folyó fizetési mérleg hiányának pedig 27 százalékát fedezte. A folyó fizetési mérleg „szolgáltatások és jövedelmek” sorában a turizmus egyenlege az egyetlen tétel, amelyik mind a mai napig pozitív. S ezt nem szabad elfelednie senkinek.

– Vannak-e ön szerint reményteljes jövőbeni piacaink?

– Igen, például a kínai, amelyről ma még nem lehet pontosan
megjósolni, hogy hány turista érkezik, de Kína a világ turizmusának meghatározó tényezője lesz a következő években. Ám idetartoznak olyan távolabbi piacok is, mint például az Amerikai Egyesült Államok, ahonnan egyre több turista érkezik hazánkba, vagy az orosz régió. Éppen a napokban rendezte konferenciáját Budapesten az American Tourism Society (ATS), amelyen a Kelet-Közép-Európát ajánló túraszervezők vettek részt ötven utazási iroda képviseletében. A Magyar Turizmus Rt. New York-i képviseletének vezetője arról tájékoztatott, hogy a hazánkba érkező amerikai turisták 2004-ben akár 855 milliárd forintos idegenforgalmi bevételt is hozhatnak hazánknak.
*
Írásban fordul az Országgyűlés idegenforgalmi bizottsága Medgyessy Péter miniszterelnökhöz, hogy tekintse át a turizmus helyzetét, és tegyen intézkedéseket az ágazat versenyképességének javítására – hangzott el tegnap a testület ülésén. A Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnökének javaslatát a képviselők egyhangúlag szavazták meg. A testület meghallgatta a 9 regionális idegenforgalmi bizottság beszámolóját helyzetükről, terveikről. A bizottsági elnökök egyetértettek abban, hogy sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani az ágazatra, erőteljesebb összefogásra van szükség. A Balatoni idegenforgalmi bizottság elnöke elmondta: tegnapi ülésükön önfeloszlatást javasoltak a tagok, mert jelentősen csökkentek érdekérvényesítő lehetőségeik, s forrásaik. A döntést júniusig elnapolták.