Horvát János, Gálik Mihály és Szente Péter – a dolgozat alkotógárdája – Sárközy javaslatait alapul véve úgy gondolta, hogy az új testület csak a tartalomszolgáltatást ellenőrizné, a frekvenciagazdálkodás a Hírközlési Felügyelethez tartozna, míg a Műsorszolgáltatási Alap a Nemzeti Kulturális Alapprogramba olvadna be. A professzor elképzelései alapján az új hatóságot politikailag nem elkötelezett szervezetek (például az MTI, a Magyar Állami Operaház, a Nemzeti Színház, a Nemzeti Galéria, az Állami Számvevőszék) első számú vezetői vezetnék.
Médiajogi szakértők úgy vélik, felelőtlen lépés lenne egy országos hatáskörű közigazgatási szerv vezetését – amely évente ezres nagyságrendben hoz közigazgatási határozatokat – egy olyan testületre bízni, amelynek tagjai másodállásban egy szovjet típusú ülnöki rendszerben dolgoznának. Szerintük az a tény, hogy a kormányfő éppen Sárközyt is szívesen látná az ORTT élén, részben a testület ellehetetlenítését jelenti, részben pedig erősen megkérdőjelezi Medgyessy Péter személyi előterjesztéseinek komolyságát.
Sárközy egyébként egy Népszabadságban publikált, januári cikkében rögzíti, hogy szerinte meg kell szüntetni egyes állami szervek parlamenthez kötését, mert úgy véli, az Országgyűlés erre a szerepre méreteinél és túlpolitizáltságánál fogva nem alkalmas. Hozzáfűzte: az ORTT és a közszolgálati műsorszolgáltatók parlamenthez kapcsolása helyett más megoldást kellene keresni.
Mádl Ferenc és Medgyessy Péter ma egyeztet negyedszer az ORTT elnökének személyéről.
origo.hu
Hajmeresztő szökési terv Esztergomban
