Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) bíróságon elmarasztalt pályázati elbírálása révén 1997-től a három nagy értékű országos frekvencia kétharmada az egymással ölre menő két kereskedelmi televízió használatába került. A közszolgálati televízió kulturális adásai az M2 műholdas sugárzása révén a fél ország számára elérhetetlenné váltak. És mivel a közszolgálati MTV „látható” programja párt közeli személyiségek vállalkozási terepévé vált, a kereskedelmi adók gyakorlatilag uralják a piacot.
A nemes versengés hat éve alatt a csatornákat nem rettentette el sem a médiatörvény, sem a médiahatóság szigora. Az RTL Klub esetében 1997 és 2003 júniusa között az ORTT 160 reklámidő-túllépést, a kiskorúak védelmére vonatkozó előírás-megszegést és az adásokban tapasztalható egyéb törvénysértést észlelt. Ezért több mint 500 millió forintos kötbért szabott ki a csatornára, ezen felül még körülbelül négyórányi műsorfelfüggesztésre is kötelezte volna a műsorszolgáltatót, ha az nem fellebbezi meg a határozatokat.
A tv2 ha nézettségben nem is, (a médiahatóság szerinti) törvénysértésekben azonban megelőzte riválisát. Az ORTT ugyanis hat év alatt 176 határozatot hozott ellene a reklámidők be nem tartása, a kiskorúak védelméről szóló paragrafus megszegése és más törvénysértések miatt, ami összesen 450 millió forintos pénzbüntetést és több mint kétórányi adásfelfüggesztést is jelentett – elméletileg. (Az RTL Klub reklámbevétele 2003-ban 26,6 milliárd forint volt, míg a tv2 tavaly 23,6 milliárd forintos nettó árbevételt könyvelhetett el.) A legtöbb esetben azonban hosszú bírósági pereskedés kezdődött. Ezzel kapcsolatban érdemes újra idézni Sváby Andrásnak, a tv2 producerének korábbi kijelentését, amelyről az axel.hu portál tudósított: „…Ilyenkor aztán jön a levél, hogy ennyi és ennyi millió forintot kellene fizetnünk. Az ügy bíróság elé kerül, amelyek általában nem találják helyesnek az ORTT döntését. Én nagyon jókat kacagok ezen a huzavonán, szinte már élvezem is, hogy perelgetnek.”
Az ORTT szankcionálási lehetőségei, a rosszul elosztott frekvenciák, a közszolgálati televízió anyagi és minőségi csődje miatt a magyar televíziózás egy ideje tulajdonképpen az RTL Klub és a tv2 küzdelmét jelenti. E harc következtében pedig a hazai média színvonala egy valóságshow szereplőjének intelligenciaszintjére szállt le.
Magyarországon, a kevés sztár és sok tévécsatorna hazájában, a néző délutánonként a kissé hiteltelennek tűnő szereplőkkel előadott, „Frigid vagyok, ver a férjem” típusú kibeszélőshow-k közül választhat, de legalább más-más műsorvezető kérdéskultúráját élvezheti. Ha hét végén nem akarja, hogy gyermeke a boszszúálló nindzsákról szóló rajzfilmet nézze, akkor átkapcsolhat a gyilkos, nyáladzó szörnyek viadalára a másik adón. A két kereskedelmi csatorna egymás munkatársait csábítgatja el milliós gázsikkal, közben megpróbálja „kiégetni” a konkurens műsorokat egy hasonló, ugyanabban az időpontban vetített produkcióval. A bulvársajtóban hírértékké váltak a kereskedelmi csatornák programigazgatóinak nyilatkozatai és a rivális tévét becsmérlő kijelentések. Miután az RTL Klub közvetíteni kezdte az NB I-es labdarúgó-mérkőzéseket, a tv2 a Tényekben arról számolt be helyszíni riportjában, hogy az osztrák ötödosztályú futballbajnokságban is többen kíváncsiak a meccsekre, mint idehaza a profik játékára. Ezt látva az új – egyelőre még elnökére váró – ORTT-nek majd fel kell tennünk a kérdést: valóban szükség van két kereskedelmi televízióra?
Két olyan televízióra van szükség, amely hírműsoraiban is mintha reklámot sugározna? A tv2 Tények című műsora néhány hónapja, amikor a Men’s Health nevezetű új fitneszmagazin megjelent Magyarországon, „véletlenül” épp arról adott hírt, hogy egy „véletlenül” pont aznap megjelenő közvélemény-kutatás szerint a férfiak nagy százaléka elégedetlen a testével. (Az új magazin munkatársa „véletlenül” megszólalt a riportban.) A fapados légitársaságok magyarországi megjelenésekor pedig egy légügyi szakértőnek álcázott üzletember hosszan arról beszélt a Jó estét, Magyarország!-ban, hogy ezek a járatok nagyon biztonságosak és olcsók, a Tényekben a riporter még azt is bemondta, hogy mennyibe kerül egy repülőjegy Párizsba (2003. szeptember 22.). A burkolt reklámok nagy részét képezik a műsoroknak, az ORTT-től azonban nem kaptunk arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a testület ezeket szankcionálná is. Mint ismeretes, a Magyar ATV Sajtóklubját annak idején azért büntette meg az ORTT, mert a műsor szereplői Lovas István egy könyvdedikációjára hívták fel a nézők figyelmét. Az RTL Klub Heti Hetes című műsorában reklámozott könyvek és CD-k miatt azonban az ORTT sohasem járt el. Az RTL Klub reklámfőcímében naponta többször jelenik meg a Campona áruház képe, ám az ORTT ezzel sem foglalkozott.
A médiahatóság tétlenül nézi a hírműsorok bulvármagazinná silányulását is, miközben a médiatörvény szerint a hírműsor közszolgálati műsorszám, és a csatornák a híradóikat közszolgálati vállalásként tüntették fel műsor-szolgáltatási szerződéseikben. Ennek ellenére a híradók nagy részben bűnügyekről és balesetekről tudósítanak. Az ORTT egyik tanulmányában azt írja: „Az erőszakos hírek aránya a hírműsorokban a rendszeres vizsgálatok kezdete óta 23 és 25 százalék között mozog. Mindkét adó főműsoridőben sugárzott híradójában tízből legalább három hír valamilyen formában erőszakos volt vagy megrázó eseményről tudósított.” Az RTL Klub vérhíradójának riportjai 29,6 százalékban valamilyen agresszív cselekedetről számolnak be, a tv2 Tények című programjának erőszakosságát pedig még Máté Krisztina angyali bája sem tudja ellensúlyozni, itt a 30 százalékot is meghaladja a tragikus hírek aránya.
A kereskedelmi tévék jól alkalmazzák a pszichológiai kutatások módszereit. Mint azt már több tudós bizonyította (például S. T. Fiske), a hírműsor nézői a negatív hírekre fogékonyabbak, mivel a történések által magukat is veszélyeztetve érzik. Azt a tudományos megfigyelést azonban már mindkét televízió figyelmen kívül hagyja, hogy a médiaerőszak a fejlődő személyiségben agressziót, szorongást, depressziót vagy épp az erőszakkal szembeni közömbösséget eredményezhet.
„A gyermek körülbelül nyolcéves koráig a térbeli távolságokat a hírek kapcsán nem értelmezi, ilyen módon a katasztrófákról és háborús eseményekről szóló tudósításokat saját szűkebb világára vonatkozó fenyegetésként éli meg. Hajlamosak a szenvedő féllel azonosulni, főként, ha gyermekről van szó. Elképzelik, hogy mi minden történhetett az áldozattal, milyen lenne, ha ők lennének a helyében…” – olvasható az ORTT Erőszak, tragédia, brutalitás bemutatása a hírműsorokban című elemzésében.
Ennek következtében a kutatók többsége egyáltalán nem ajánlja, hogy 12 éven aluli gyermekek hírműsorokat nézzenek, de ha mégis, az semmiképpen ne történjen egyedül.
Sváby András családapa, a tv2 több műsorának producere és a Napló című műsor vezetője nemrég arra kérte a nézőket, szavazzanak, erőszakosabbak-e a mai gyerekek.
Akkor van baj egy társadalomban, amikor egy kereskedelmi tévének lehet mersze feltenni egy ilyen kérdést.
Ezek után már az sem lenne meglepő, ha a nézettségi versenyben az RTL Klub azért közvetítené élőben a futballmecscseket, hogy hátha meghal egy játékos a pályán.
origo.hu
Kiderült, kik a felelősek a csányi mászókabalesetben elhunyt kislány haláláért
