Gyorsuló sztrádaépítések a régióban

Népszerűségüket igyekeznek növelni a kormánypártok az autópályák építésével, s mivel e témát inkább politikai ügynek tekintik, ígéretekből nincs hiány. Ezzel szemben Horvátországban nem kötik választási időszakokhoz az egyes autópálya-szakaszok átadását. Szlovákia hasonló helyzetben van, mint hazánk; Romániában az észak-erdélyi autópálya-építés mozgatta meg az állóvizet.

Keveset beszélnek róla, viszont annál gyorsabb tempóban építik az autósztrádákat a horvátok, akik a magyarországi gyakorlattal szemben inkább nemzetgazdasági kérdésnek tekintik az autópálya-építést. Déli szomszédunknál, lényegesen nehezebb terepviszonyok mellett, 2003-ban 150 kilométer autópályát adtak át a forgalomnak, június végéig pedig újabb 177 kilométert átadását tervezik. A Horvát Utak nevű vállalat a jelenlegi ütemmel 2008-ig több mint 1500 kilométer autópályát épít. Ezt úgy tudják elérni, hogy a pályát részletekben építik, s a horvát állam az elkészült szakaszokból befolyó használati díjat továbbépítésre költi. Ugyancsak útépítésre fordítják a benzin árának tíz százalékát. Figyelembe véve a terepviszonyokat, furcsa, hogy hazánkban kilométerenként több mint százmillió forinttal drágábban építenek egy kilométernyi autópályát, mint a horvátoknál.
Pozsonyban is inkább a politikai közbeszéd áldozata az autópálya-építés, bár amióta Meciar 1996-ban kijelentette, hogy a következő kilenc évben 400 kilométer autópályát fognak építeni, több mint 300 kilométert adtak át. Horvátországban pedig ahhoz képest, hogy a nagy eladósodottság miatt kénytelen voltak lelassítani az építkezést, viszonylag közel állnak ahhoz, hogy teljesítsék e szerény vállalást.
Az Észak-Erdélyt átszelő sztráda építésének tervbe vételével Romániában is megmozdult az állóvíz. Keleti szomszédunk a meglévő 100 kilométeres autópálya-hosszal kelet-közép-európai összehasonlításban a legrosszabbul áll. Itt is sok politikai és gazdasági vita kísérte a Budapestet Bukaresttel összekötő autópálya építésével kapcsolatos kormánydöntést. Végül a képviselőház az ellenzékkel együtt megszavazta azt a kormányrendeletet, mely szabaddá tette az utat az amerikai Bechtel cég előtt az észak-erdélyi műút megépítéséhez. Románia különböző pontjain összesen 225 kilométer autópálya építése folyik, s ehhez adódik az idén kezdődő 415 kilométer sztráda létesítése.
Ahol felismerték, hogy az autópálya-építés nemzetgazdasági érdek, ott gőzerővel folynak a munkálatok, ahol pedig inkább politikai közbeszéd tárgya, ott többnyire az ígéretek szintjén maradnak a beruházások. Szlovákiában lassan, de biztosan, Romániában újabban felgyorsult tempóban, míg Horvátországban az immár szokásosnak mondható gyorsasággal halad a kivitelezés. Magyarországon még mindig politikai oldalról közelítik meg a témát.
Viszont a politikai váltógazdaság miatt eddig egyik kormány sem tudott ebből előnyt kovácsolni: a Horn-kormány által elkezdett autópályát Orbánék adták át, majd Medgyessyék következtek, akik a polgári kabinet által elkezdett autópályákat helyezték forgalomba. Emlékezetes, hogy a szocialista–liberális koalíció választási témává emelte az autópálya-építést, olyannyira, hogy Medgyessy Péter a kampány idején már 800 kilométer autópályát ígért a választóknak. Az eltelt két évben átadták az Orbán-kormány által elkezdett M3-ast 2002-ben, illetve a szekszárdi hidat, s a hozzá vezető 20 kilométeres utat. Jelenleg száz kilométer hosszú gyorsforgalmi út épül, tavaly decemberben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium összesen 175 kilométer autópálya-szakasz megépítésére írt ki pályázatot.