Húsba vágó követelés

Ha nem sikerül érvényesítenünk a földművelésügyi tárcával szembeni követeléseinket, akkor bírósághoz fordulunk – közölte tegnap Jankó Ferenc, a húsfeldolgozókat összefogó Hússzövetség elnöke. A tárca még 400 millió forinttal tartozik a tavalyi hatmilliárdos, a húsüzemeknek járó támogatásból. Erre az összegre szükségük van a vállalatoknak, mert tavaly 410 milliárd forintról 390 milliárd forintra csökkent az árbevételük, miközben csak sertésből 4,3 milliót vágtak, négyszázezerrel többet, mint 2002-ben. Ezzel együtt a cégek nyereségessége is egy százalék alá csökkent – tette hozzá Jankó Ferenc.
Ezért is tarthatatlan a Hússzövetség szerint, hogy a gazdákkal kötött megállapodásban a minisztérium minimumárat állapított meg a feldolgozók számára, azaz a 120 forintos állatonkénti állatorvosi költség kifizetését 292 forintos, hasított félsertésre számított kilogrammonkénti átvételi árhoz kötötte. Ez 240-242 forintos élősúlyra vetített kilogrammonkénti átvételi árat jelentene. Ezt a korlátozást a húsipari cégek nem tartják méltányosnak, mert szerintük a minimumár gerjesztette többletköltségek nem érvényesíthetők az eladási árakban. Mivel a minimumárat nem kötelező megfizetni, csak akkor, ha a húsüzemek élni akarnak a hozzárendelt támogatással – amit könnyen el lehet veszíteni –, valószínű, hogy nem fizetik meg a kiszabott összeget – mondta az elnök. Hozzátette: emellett sérelmezik azt is, hogy az állati hulladék megsemmisítéséhez sem kapnak támogatást, ami azt jelenti, hogy az állam gyakorlatilag nem támogatja a húsfeldolgozók működését.
A tájékoztatón jelen lévő szakemberek kifogásolták, hogy jelentősen emelkednek az állati hulladék megsemmisítésének költségei, és a feladatot végrehajtó állami cégnek, az ATEV-nek a monopóliuma sem könnyíti helyzetüket. Mivel ma tízszázalékos túltermelés tapasztalható, létfontosságú a sertések és a hasított félsertések exportja.