Jogsértők az új adótörvények

Az ombudsman szerint adatvédelmi jogokat sérthet az új adótörvények kényszervállalkozókat érintő szabályozása. Péterfalvi Attila állásfoglalása kimondja: személyes adatokat nem tartalmazhat az a lista, amelyet átjelentett kényszervállalkozókról kell küldeniük a munkaadóknak az adóhivatal számára.

Tavaly novemberben fogadta el a parlament az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosítását. Az egyebek mellett a színlelt munkaszerződések visszaszorítására meghozott változtatások kimondják, hogy azok a cégek, amelyek eddig megbízási szerződéssel leplezték a munkaviszonyt, mentesülnek a jogsértés következményei alól, ha egyrészt 2004. június 30-ig alkalmazásba veszik addigi számlás dolgozóikat, másrészt július 31-ig jelentést küldenek az APEH-nak, amelyben közlik a átminősített alkalmazottak nevét. Az átjelentett kényszervállalkozókra ugyanakkor az amnesztia nem vonatkozik.
A Magyar Nemzet az ügyben az adatvédelmi biztos állásfoglalását kérte. Péterfalvi Attila válaszleveléből kiderült, hogy a jogalkotók a törvénymódosítás előtt két munkaverziót is elküldtek neki véleményezésre – majd benyújtottak a parlament elé egy ezektől eltérő harmadikat.
Az ombudsman megállapította, hogy a kérdéses jogszabály úgy írja elő az értesítési kötelezettséget az APEH felé, hogy közben nem rendelkezik az értesítés tartalmi követelményeiről, különösen arról nem, hogy a lista tartalmazhat-e személyes adatokat, vagy sem. Az állásfoglalás kimondja, hogy „a szabályozás jelenlegi állapotában nemcsak a jogalkotó szándéka szerinti adatkezelési cél elérésére alkalmatlan, hanem maga a törvényben meghatározott cél is vitatható. Ebből adódóan a vitatott tartalmú értesítés nem tartalmazhat személyes adatokat, azok továbbításáról nem szólhat, csupán a megbízási jogviszony megszüntetésének tényét közölhetik az adóhatósággal.”
Péterfalvi Attila állásfoglalása kimondja, hogy a szabályozás nem tesz eleget az adatvédelem garanciális követelményeinek, mert nem derül ki belőle, hogy személyes adatok továbbításáról kívánt-e a jogalkotó rendelkezni.
A színlelt szerződések visszaszorítását célzó kormányzati törekvések körül egyébként az adatvédelmi aggályokon túl is zűrzavaros helyzet alakult ki. A kezdeti egységes tiltás helyett a munkaügyi minisztérium most azon dolgozik, hogy szakmaspecifikus jogszabályt alkosson. Ha ez megvalósul, különbséget tesznek majd kényszervállalkozó és kényszervállalkozó között: az újságírók, művészek, sportolók, őrző-védők például a legfrissebb hírek szerint továbbra is leszámlázhatják munkabérüket. Így alig négy hónappal a határidő előtt még egyetlen munkaadó sem tudja, hogy kit kell átjelentenie, és kit nem. Ennek ellenére az adóhivatal eltökélt abban, hogy az év második felében szigorúan felülvizsgálja a vállalkozói munkaszerződéseket.