Keserédes győzelmet tudhat magáénak az új spanyol miniszterelnök. Nem csupán azért, mert a merényletsorozat beárnyékolja Zapatero választási diadalát, hanem azért is, mert győzelme nem annyira politikai programjának köszönhető, sokkal inkább annak, hogy a választók a szocialisták hatalomra segítésével akarták megbüntetni a kormányzó Néppártot (PP). Már a választások előtt több százan tüntettek a PP ellen, melynek azt vetették a szemére: azzal, hogy a merényletek elkövetésével egyértelműen és kizárólag az ETA-t gyanúsította meg, a választásokon a saját malmára akarta hajtani a vizet.
A 43 éves Zapatero lassan húsz éve a politikában tevékenykedik: 1986 óta parlamenti képviselő. Négy éve vette át a romokban heverő szocialista párt vezetését, hogy visszahozza a Felipe González volt kormányfő nevével összeforrt „dicsőséges napokat”. González csaknem 14 éven át irányította a spanyol kormány munkáját, mielőtt egy korrupciós botrány nyomán az 1996-os választáson vereséget szenvedett. Zapatero eleinte szorosan együttműködött a kormánnyal, egyebek mellett megállapodást írt alá az ETA elleni közös harcról és arról, hogy a terrorellenes politikát nem fogják pártcélokra felhasználni. Később határozottabb ellenzéki irányvonalat követett: bírálta a kormányt a galíciai partoknál két éve történt súlyos olajszennyezés kezelése miatt, és ellenezte az iraki háborút, amelyben a kormány megingathatatlan szövetségesként állt az Egyesült Államok mellett.

Kigyulladt a Penny logisztikai központja Veszprémben