Miután a Karinthy család csaknem minden tagjáról kiderül valami, ha nem is mindjárt elmebaj, de enyhébb pszichés károsodás, magatartászavar, mániás depresszió, skizofrénia, és volt pár komplett őrült is, bátran állítható, hogy közöttük is csak egy zseni volt. Karinthy Frigyes, vagy ahogy a könyvben leginkább említtetik: a Frici.
Nagy elődök nyomában Frigyes unokája, Cini (gyengébbek kedvéért: Karinthy Ferenc) fia, vagyis Karinthy Márton úgy gondolta, ideje lenne tisztán látni a család dolgaiban. Nekiállt hát családfákat kutatni, böngészni igaz és hamis adatok között, mélyére nézett a családi legendáriumnak, szülőket, rokonokat, ismerősöket faggat, orvosokat, pszichiátereket kérdez kegyetlen rámenősséggel, hiszen nem kicsi a tét: önmagáról akar megtudni végre valami igazat.
Az igazsághoz pedig a családon keresztül vezet a legrövidebb és legfájóbb út.
Génkutatás, géntérképek, őssejtbankok és a klónozás korában Karinthy Márton is – mint majdnem mindannyian, kik már elég régen születtünk – a skizofrén század, a XX. fia. Amelyben két őrjöngő elmebeteg, Sztálin és Hitler uralkodhatott, az ő keretlegényeik kutakodhattak származásod felől, ők mondták meg, zsidó vagy-e vagy kulák, esetleg mindkettő. Csoda-e, ha a tüneményes költő, Karinthy Gábor a hülyeséggel határos őszinteséggel így válaszol a náci kérdezőknek, hogy ti. zsidó-e? „A helyzet úgy áll, kérem szépen, hogy én zsidó is vagyok, meg nem is.” Ja, ha a helyzet már áll valahogy! Akkor ott baj van. Szerencsére megússza a koncentrációs tábort, de nem az elmeosztályt. A sárga ház jelképes a Karinthyaknál, visszatérő, baljós motívum.
Magam felkutatom az őseimet, ha kell, de hogy más tegye, azt nem tűröm el – mondhatná Karinthy Márton is Cyrano után szabadon, s amit még a nagy zseni- és családfakutató Czeizel Endre sem talált meg, azt előkerítette Marcinak egy idegen, s volt olyan szíves elküldeni neki, hogy többé ne lehessen kétség a származást illetően. Ott áll egy születési anyakönyvi kivonatban fehéren feketén az egyik apai felmenőről: apja neve Kohn József, vallása izr.
A Karinthy gyerekek, kikről az a mondás is született, hogy „a maga fia meg az én fiam veri a mi fiunkat”, abban a boldog tudatlanságban nőttek fel, hogy „csak” egyikük anyja, Böhm Aranka volt zsidó, az apa nem. Aranka, a férfifaló boszorkány, aki megözvegyülvén telefonkönyvből nézi ki következő férjét, elvárása csak annyi: híres legyen és gazdag – jól beleválasztott. Auschwitzban hiába mondta, hogy ő a leghíresebb magyar író özvegye, ez már nem segített rajta.
Fia, Ferenc azonban megmenekült, a kedves, bumfordi óriás, a sikeres író-playboy Cini, aki mindent elért, amit itt a fagyos Rákosi- és a züllött Kádár-korban elérni lehetett, de őt már hiába faggatta Márton a családi gyökerekről. Ő nem tudta, nem akarta tudni, vagy nem érdekelte? Az örökös jókedv, viccelődés az epepék közötti szünetekben, s talán alatt is, őrá is készült leereszkedni a fekete függöny, a depresszió, hogy aztán teljesen beterítse. A könyv igazi hőse azonban nem ő, hanem féltestvére, Gábor. (Fájdalomherceg címen most ismét megjelent verseinek gyűjteménye.) A nagy Karinthy fia a szerző nagybátyja. Aki testvérével ellentétben egyáltalán nem tudott élni. Kezdetben csak csöndes, visszahúzódó fiú, aki gyönyörű verseket ír, de nem képes önálló életvitelre, több orvosa szerint skizofrén. Csalhatatlan diagnózis azonban nincs. Legjobb kezelőorvosa és barátja, Benedek István szerint, aki élete végén saját magáról is paranoiás pszichózist állapít meg, Gabi megengedhette magának a skizofréniát. S ezt egy elismert elmegyógyász mondja, mintha ez a súlyos betegség, a skizofrénia csak valami hóbort lenne, gőgös világundor, kivonulás. Gábor nevezte ördöggörcsnek, ördögbajnak, defektnek hallucinációs rohamait. Élete végéig rendszeresen látogatta az ördög, mindig más-más alakban, még Karinthy Frigyesként is.
Itt fejezem be, remélem, elég kedvet adtam a könyvhöz azoknak, akiket érdekelnek az efféle történetek, hogy mitől normális az ember, és mitől lesz beteg. Lehet-e itt normális valaki egyáltalán?
Karinthy Márton a családi dokumentumok, valamint saját életének és képzeletének mesteri ötvözetéből írt lebilincselő könyvet, utazást egy nem mindennapi család körül, nem akármilyen írók között.
(Karinthy Márton: Ördöggörcs. Ulpius-ház, Budapest, 2003. Ára: 3480 forint)
origo.hu
A klímák után a hűtőket is betiltaná az EU
