Kedvezményezett kurdok?

Állandó feszültségek kísérték a tárgyalásokat, az alkotmány tizenhárom pontjáról azonban már az elmúlt hétfőn létrejött az egyezség, és a maradék cikkelyek tárgyalásában is közel álltak a kompromisszumhoz. Kizárólag a 16. pont maradt vitatéma, mely az Irakban élő kurdok politikai szerepét taglalja. E szerint az amerikaiak júliusra ígért kivonulását követő végleges alkotmány tárgyalásánál a kurdok megvétózhatnák bármely pontot, amennyiben három tartományuk, Szulaymanijja, Dahuk és Erbil közül legalább kettő nem ért azzal egyet. Ezt a cikkelyt a gyűlés öt síita tagja mellett Törökország, Szíria és Irán kormánya is gyanakodva szemléli. Véleményük szerint annak beiktatása veszélyeztetné Irak későbbi egységét, és feszültséget szülhet a környező országokban élő kurdok között is. Elemzők szerint a tiltakozás dacára – köszönhetően az átmeneti gyűlés kurd tagjainak és Husjar Zileri kurd származású külügyminiszternek – a kérdéses cikkely is bekerül az alkotmányba.
Az idáig elkészült tervezet garantálja Irak föderális jellegét. Az ország demokratikus berendezkedését biztosítandó libanoni példa szerint kizárja, hogy a leendő köztársasági és miniszterelnök egyazon felekezetből kerüljön ki. Az elnökségi testület öt tagja is az iraki népcsoportokat fogja reprezentálni. Az amerikai javaslat, mely szerint a népgyűlés tagjai 50 százalékának nőnek kellene lennie, nem valósult meg, viszont több cikkely is foglalkozik a nők jogainak biztosításával.
Míg az átmeneti gyűlés egyhangúlag amellett tette le voksát, hogy az iszlám domináns szerepet játszszon a készülő alkotmányban, a munkát felügyelő Bremer kormányzó azt javasolta, hogy az csupán egy eleme legyen a tervezetnek.