Közel hárommillió ügyfél adatai az interneten

Újabb botrány a szlovák belügyminisztérium és a titkosrendőrség körül, ezúttal azonban nem lehallgatási, hanem adatkiszolgáltatási – így is jellemezhetnénk a Sme napilap által közzétett hírt, amely szerint az interneten hozzáférhető mintegy hárommillió szlovákiai polgár személyi adata és mobilszáma, köztük politikusoké, bíróké, sőt titkosszolgálati tiszteké is. A lap oknyomozó riportjából az is kiderül, hogy az adatok a két szlovákiai mobilszolgáltató cég, az Orange és az EuroTel ügyfeleit „mutatják be”.
Az internetes oldalra a Sme figyelmét egy hacker hívta fel, de csak annyit volt hajlandó elmondani az esetről, hogy „amennyiben én hozzájutottam az adatokhoz, megtehetik ugyanezt a bűnözők, az alvilág tagjai is”. A két mobilszolgáltató nem érti az esetet, az Orange szóvivője, Peter Tóth szerint kizárt, hogy a mobilszolgáltatótól szivárogtak volna ki az adatok. Mindkét mobilszolgáltató szóvivője emlékeztetett arra, amit egyébként az említett napilap is leszögez: a két mobilszolgáltatónak az idei esztendőig törvényből fakadó kötelessége volt tájékoztatni ügyfeleikről a szlovák belügyminisztériumot és a Szlovák Információs Szolgálatot, vagyis a titkosrendőrséget. Minthogy a mobilszolgáltatók adat-nyilvántartási rendszere más, mint amilyen formában az adatok az interneten megtalálhatók, nyilvánvaló, hogy egy „feldolgozott” változathoz juthatnak hozzá az illetéktelen elemek, ami egyúttal arra enged következtetni, hogy a két államigazgatási szerv közül az egyik a forrása az interneten található, közel hárommillió adatnak. Boris Azaltovic, a belügyminisztérium szóvivője szerint kizárt, hogy az adatok a tárcából származnának, de „folyik a vizsgálat”.
2002 áprilisában és májusában kerültek nyilvánosságra először telefonszámok, amellyel kapcsolatban akkor a Személyi Adatvédelmi Hivatal vizsgálatot indított. Veszelei Gyula, a hivatal alelnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: tavaly szeptemberben kezdték meg az egyik mobiltelefon-társasághoz köthető telefonszámok nyilvánosságra kerülésének ügyében a vizsgálatot, amit időközben kiterjesztettek a másik társaságra is. Hozzátette: a vizsgálat feltételezhetően áprilisban fejeződik be. Az Orange esetében büntetőeljárás is folyik. Létezik ugyanis egy CD, amely tartalmazza a rendőrségnél lévő adatbázist. „Ezt kértük, de eddig még nem juttatták el hozzánk” – mondta.
Robert Kalinák, a szlovák parlament biztonságvédelmi bizottságának elnöke szerint szerencsétlen ügy, hogy ilyen megtörténhetett, de az adatvédelmi törvényt nem sértették meg. A rendőrségnek inkább azt kellene vizsgálni, hogy akinek rendelkezésére áll az adatbázis, nem sértette-e meg a biztonsági szolgálat és a szolgáltató közötti kommunikációs előírásokat.
Milan Hermann, a közlekedési minisztérium kommunikációs hivatalának igazgatója szerint az, hogy milyen módon bocsátanak a telefontársaságok a titkosszolgálat és a rendőrség rendelkezésre információkat, a közöttük lévő megállapodástól függ. Hozzátette: elvileg az összes előfizető telefonszámához hozzáférhetnek, de a rendőri szerveknek kötelessége a mobiltelefonszámok biztonságos védelme.
A két szlovák mobilszolgáltatótól kikerült hárommillió ember mobilszámának ügyét a szlovák rendőrség már három hónapja vizsgálja, a mobilszolgáltatók szerint az adatokat a titkosszolgálat és a rendőrség rendelte meg, ezért szerintük a kiszivárogtatás ott következhetett be. A politikusok hallgatnak a botrányról. Csak az egyszerű ember kérdezi, milyen jogállam az, amelyben a mobilszolgáltatók kötelessége kiszolgáltatni ügyfelei adatait az állami szerveknek, illetve a titkosrendőrségnek, függetlenül attól, folyik-e valamilyen vizsgálódás egy esetleges bűncselekmény kapcsán a mobil tulajdonosa ellen. A kérdés a levegőben lóg, a hivatalos szervek közül egyetlen- egy sem próbált meg választ adni az aggódó polgároknak. A Magyar Nemzet meg nem erősített információi szerint azonban az adat-kiszivárogtatási ügy felelőseit nem elképzelhetetlen, hogy az egyik telefontársaságnál kell keresni, azt feltételezve, hogy a botrányos ügy a szlovák rendőri szervek lejáratását szolgálná.
A szlovákiai esettel kapcsolatban Péterfalvy Attila adatvédelmi biztos lapunknak nyilatkozva elmondta: az egyes csatlakozó országokra nézve az EU vonatkozó irányelvei adnak eligazítást, ezért Szlovákiában hasonló adatvédelmi törvények vannak életben, mint Magyarországon. Vélelmezhető, hogy a mobilszolgáltatók adatállománya nem kerülhetett jogszerűen nyilvánosságra, illetve az állami intézményekhez. A rendőrségnek lehetősége van, hogy konkrét személy adataihoz hozzáférjen, de ezt a törvényi rendelkezésen túl a megfelelő – bírói vagy ügyészségi – felhatalmazással teheti csak meg, s így is meghatározott személy esetében, ha alapos a gyanú valamely bűncselekménnyel kapcsolatban. Ezért elképzelhetetlen, hogy nyilvánosságra kerüljenek a távközlési vállalatok által kezelt adatok.