Magyarország uniós csatlakozása után az európai uniós tagországokból érkező külföldi vendégvadászoknak az elejtett trófea után 25 százalék áfát kell majd fizetniük, szemben a jelenlegi nullás kulccsal. Sajnálatos, hogy a minisztériumokkal, hatóságokkal folytatott tárgyalások ellenére e probléma megváltoztatásában nem történt előrelépés – nyilatkozta lapunknak Pechtol János. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke, a Magyar Vadászkamara főtitkára elmondta: igaz, hogy a szabályozás a közösség más tagállamaiban is így működik, csak azokban az országokban jóval kedvezőbb az áfakulcs.
A vadászok érdekvédelmi szervezetének értelmezési vitája van az ügyben az érintett szaktárcákkal. Álláspontjuk szerint a vadászatot nem 25, hanem legrosszabb esetben is csak 15 százalékos áfával kellene terhelni, ugyanis a vadgazdálkodás az utóbbi kedvezőbb kulcs alá esik, s a vadászat mint állományszabályozás a vadgazdálkodás részét képezi. Ha a kialakult helyzetben nem lesz pozitív változás, az áremelkedést – nagy valószínűséggel – a vadásztársaságoknak, a kereskedőknek és a külföldi vadászoknak együtt kell majd viselni. Csakhogy ennek eredőjeként az évente hazánkba látogató 20-25 ezer külföldi vadász száma tovább csökkenhet, és a térségben versenyképességünk jelentősen meggyöngülhet. A vendégvadászok számának csökkenése már az elmúlt egy-két évben is érezhető volt, aminek oka a nyugati életszínvonal némi visszaesésében és az euró bevezetésében is keresendő.
Pechtol úgy látja, komoly probléma a vadgazdálkodók tőkeszegénysége, akik tartalékaikat sem tudják mobilizálni, mivel azt már felélték. Bár támogatást kértek az agrártárcától, ám erre a minisztériumban nem találtak forrást. Pechtol viszont „állami mankó” nélkül nem lát kiutat, megújulási lehetőséget. A szakember szerint a vadgazdálkodók vesszőfutása idén is folytatódik, hiszen nemcsak tőkeszegénységükkel, az elmaradó vendégvadászok miatti bevételkieséssel kell megküzdeniük, de az export visszaesésével is számolniuk kell. A korábbi sikertörténet, az évi 40-50 ezer darabos, Olaszországba irányuló nyúlkivitel mára a múlté, ám nem a magyarok esetleges hibái miatt. A vadgazdálkodók helyzetét tovább rontja, hogy a vadhúsárak két évtizedes mélyponton vannak, s a nyugat-európai piacot elárasztották a legeltetéses, nomád életmóddal, minimális költséggel előállítható, olcsó új-zélandi szarvashússal.
Pechtol a problémákat sorolva folytatta: érthetetlen, hogy a csatlakozás utáni időszakban is előírás, hogy a külföldiek vadásztatása és a trófeák értékesítése – a gazdasági minisztérium álláspontja szerint – továbbra is csak utazásszervező irodákon keresztül történhet, amely az EU tagállamaiban elképzelhetetlen. A szolgáltatásért a társaságok jutalékot fizetnek az irodáknak. Ha viszont a vadásztársaság a gazdasági tárcánál bejelentkezik utazásszervező tevékenység folytatására, és rendelkezik az utazásszervezők részére előírt számos kritériummal, akkor önállóan is végezheti ezt a tevékenységet. Pechtol szerint ez nem jelent segítséget, mert egy vadászegyesület például ahhoz, hogy néhány trófeás vadját értékesítse, nem tud alkalmazni külön külkereskedelmi végzettségű munkatársat, már csak azért sem, mert anyagi helyzete ezt nem teszi lehetővé.
Az érdekképviseleteknél úgy látják, az uniós csatlakozás a vadgazdálkodásra és vadászatra vonatkozó változatlan jogszabályokkal együtt nem hoz egyértelműen pozitív változást a vadászok számára. Pechtol ezen módosítások között jelölte meg a már említett áfaproblémát, továbbá azokat a törekvéseket, amelyek megváltoztatnák például a vadászati idényeket. Ennek akár áldozatául eshet a hazai szalonkázás is, ugyanis a tavaszi költési időszak miatt az Európai Unió szakhatóságai ezt nem nézik jó szemmel. Pechtol reméli: a nemzeti sajátosságokat ez esetben a közösségi szabályozás is figyelembe veszi. Az EU területén puskavégre kapott 5-6 millió szalonkával szemben Magyarországon mindössze 6-8 ezer darabos az éves teríték. Ráadásul az elejtett madarak döntő része hím egyed, így az adott évi szaporulat sincs veszélyben. Az elnök bizakodó, hogy e kérdésben a természetvédelmi hatóságokkal egyetértésben, derogáció révén sikerül az évszázados hagyományainkat megőrizni, és a magyar vadászok számára megmarad a tavaszi vadászati idény.
Sokan kérdezik, hogy a vadállomány és a vadászat érdekeit szolgáló magyar szabályok az EU-ban mennyire lesznek tarthatók, vagy netán egyes uniós tagállamok gyakorlata nyer majd teret. Pechtol kiemelte: hazánkban a vadászati jog földtulajdonhoz kötött, a vad tulajdonjoga az államé, a minimális vadászterület nagyságát pedig háromezer hektárban állapították meg. A szakember nem tartja szerencsésnek, hogy több EU-s tagországban a vadászterület minimális nagysága néhány száz hektárra korlátozódik. A Magyarországon meghatározott háromezer hektáros limit a vad minimális életterét, nyugalmát, szaporodását és a vele való szakszerű gazdálkodás lehetőségét biztosítja. Így az elnök szerint ezt a korlátot továbbra is fenn kell tartani. Arra a kérdésre, hogy lehet-e honfitársainkat előnyben részesíteni bármely területen, Pechtol az alábbiakat felelte: bár az unió tiltja a nemzeti hovatartozás szerinti megkülönböztetést, ám a valóságban minden állam helyzetbe hozza saját állampolgárait, melyet a vadászati törvény esetleges módosítása során lehet különböző megkötésekkel érvényesíteni. A szakember szerint a magyar vadászok, vadgazdálkodók érdekeit a jövőben hatékonyabban kell képviselni, hogy Magyarország tíz-húsz év múlva is vadászati nagyhatalom lehessen.
***
Megtisztul a természet.
Lépjünk tisztán az unióba! szlogennel erdő- és mezőtisztítási akciót szerveznek április 3-án a vadászok. Az 1160 vadászatra jogosult társaság szinte lefedi az ország területét, így a szemétgyűjtéstől a szervezők komoly sikert várnak. Az 50 ezer vadász mellett iskolák, önkormányzatok, vállalkozók és természetvédők részvételére is számítanak.
origo.hu
Brutális gázolás Tatán, mentőhelikopterrel szállították kórházba egy nőt
