Ma döntés várható a lex Szászról

Az Alkotmánybíróság (Ab) mai ülésén várhatóan döntés születik a lex-Szász néven elhíresült törvény ügyében. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökének leváltását lehetővé tevő jogszabály alkotmányosságának vizsgálatát Mádl Ferenc köztársasági elnök kezdeményezte.

Várhatóan a mai nap befejezi a lex Szász néven ismert törvény előzetes normakontrollját az Alkotmánybíróság (Ab). A testülethez Mádl Ferenc köztársasági elnök fordult még múlt év decemberében. Az államfő több olyan kifogást is említett beadványában, amelyek súlyos alkotmányossági aggályokat vetnek fel. Szerinte a törvény módosításának valódi célja a felügyelet vezetőjének eltávolítása, méghozzá egy olyan időpontban, amikor a szervezet „kiemelt érdeklődéssel övezett, nagy horderejű ügyben jár el”. Mádl Ferenc érvei közt szerepel: sérti a jogbiztonságot, hogy a PSZÁF vezetőjét megbízatásának lejárta előtt, törvényhozás útján akarják eltávolítani tisztségéből. A törvényhozás rendjével való visszaélés jogállamban megengedhetetlen – vélekedett a köztársasági elnök. Egyébként a beadványban helyt kapott Zlinszky János volt alkotmánybíró szakvéleménye is.
A várható Ab-döntés végeredményét illetően szakértők sem mernek jóslásokba bocsátkozni. Abban mindenki egyetért, hogy rendkívül összetett és bonyolult kérdésről van szó. Ezt jelzi, hogy tegnap már ötödik alkalommal került a testület asztalára a kérdés. Ugyanakkor szinte azt is biztosra lehet venni, hogy a taláros testület „belenyúl” a törvénybe.
A lex Szászt december 15-én fogadta el a Ház. Ezután a Fidesz jelezte: ha az államfő aláírja a jogszabályt, akkor az Ab-hez fordul, ugyanis a párt szerint a törvény célja, hogy leváltsa a Pannonplast- ügyet és ezzel a K&H Equities pénzmosási botrányt feltáró Szász Ká-roly PSZÁF-elnököt. A törvény kapcsán korábban az Európai Néppárt mellett Jenn-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke is aggályait fejezte ki. László Csaba, akkori pénzügyminiszternek küldött levelében felhívta a tárcavezető figyelmét: a PSZÁF működését érintő törvénymódosítás olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyeket nehezen lehet az EU normáival öszszeegyeztetni. December 22-én Mádl Ferenc sajtóirodáján keresztül üzente: nem írja alá a jogszabályt és Alkotmánybírósághoz fordul. Ezután az államfő MSZP-támadások kereszttüzébe került: a kormány részéről Gyurcsány Ferenc sportminiszter a jobboldali árnyékállam újabb megnyilvánulásának minősítette Mádl Ferenc döntését, néhány nappal később pedig Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője is bírálatot fogalmazott meg a köztársasági elnöknek.