Mádl döntött: június 13-án EP-választás

Az államfő döntésével véglegessé vált, hogy június 13-án, vasárnap szavazhatunk az Európai Parlament (EP) magyar képviselőire. A közvélemény-kutatások szerint csak az MSZP és a Fidesz lehet biztos abban, hogy képviselőt küldhet az unió parlamentjébe.

Szakács Árpád
2004. 03. 17. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Június 13-ra, a négy parlamenti párt által korábban egységesen javasolt időpontra írta ki tegnap az európai parlamenti választásokat Mádl Ferenc köztársasági elnök. A külföldön tartózkodó államfő döntését sajtóirodája ismertette. Mádl Ferenc a bejelentéssel a pártok kérésének megfelelően megvárta a nemzeti ünnepet. A választáson indulni kívánó pártok tegnaptól jogosultak politikai rendezvényeket szervezni, plakátokat és hirdetéseket elhelyezni a kampánnyal összefüggésben. Ugyanakkor az SZDSZ már az év elején megkezdte kampányát, az MSZP pedig múlt pénteki kongresszusát – amikor az EP-listát is véglegesítették – tekinti kampánynyitójának.
Medgyessy Péter miniszterelnök közös listára vonatkozó javaslatával szemben – amelyet az unió különböző pártállású politikusai mellett az Európai Parlament hivatalos formában is elutasított – a parlamenti pártok külön méretik meg magukat. A politikai erők csak akkor tudnak mandátumot szerezni, ha megszerzik a voksok legalább öt százalékát. A választást követően az EP-nek – különböző pártfrakciókban – 24 magyar tagja lesz.
A listaállításhoz húszezer ajánlószelvény összegyűjtése szükséges. A szavazólapon szereplő pártlisták zártak, ez azt jelenti, hogy a választók nem módosíthatják a személyek sorrendjét.
*
A választás annyiban különbözik a korábbi voksolásoktól, hogy az egész ország egy választókerületet alkot. Az unió iránymutatása szerint azokban az országokban, ahol 15 milliónál kisebb a lakosság lélekszáma, nem indokolt több választókerület létrehozása. Érdekesség, hogy a szavazás eredményessége nincs részvételi arányhoz kötve.
Az egész országban azonos szavazólapon voksolhatnak a választók. A hazai eredmény akkor kerül nyilvánosságra, ha már az unió valamennyi tagállamában bezártak a szavazókörök. Például a Portugáliához tartozó Azori-szigeteken este 10-ig voksolhatnak, így addig Magyarországon sem lehet eredményeket nyilvánosságra hozni, annak ellenére, hogy 19 órakor befejeződik a választás.
A voksolás lehetőségét Magyarország 76 külföldi nagykövetségén is lehetővé teszik. Azok a választópolgárok, akik a szavazás napján külföldön tartózkodnak, előre kérhetik, hogy a magyar névjegyzékből töröljék és vegyék fel őket a külképviseleti listára. A választás Magyarországon és az azonos időszámítás alá eső államokban reggel 6 órától este 7 óráig tart, de az amerikai földrészen az éjszaka miatt már 12-én megkezdődik a szavazás.
*
Előrejelzés.
A Gallup közvélemény-kutató intézet február végi felmérése szerint a biztos szavazók csak a két nagy pártot juttatnák be az Európai Parlamentbe. Az adatok alapján a választókorú népesség 33 százaléka a Fidesz listájára szavazna, 24 százalék az MSZP-t támogatná. Az SZDSZ listáját, valamint az MDF és több más kis párt alkotta közös listát egyaránt a választókorú népesség mintegy 2-2 százaléka támogatta. A Munkáspártra a megkérdezettek alig több mint 1 százaléka szavazna. A MIÉP és a Történelmi Szociáldemokrata Párt fél-fél százaléknyi támogatottságot sem mondhat magáénak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.