Eközben a koszovói kormány határozottan elítélte az utóbbi napok etnikai zavargásait, amelyek 28 halálos áldozatot és több mint hatszáz sebesültet követeltek a tartományban. Putyin orosz elnök szerint etnikai tisztogatás folyik a szerbekkel szemben Koszovóban, és „Oroszország nem nézheti tétlenül, ami ott történik”. Szombaton reggel brit NATO-katonák zárták körül a főváros, Pristina melletti szerb település, Kosovo Polje házait, így a rigómezei csata emlékére felállított és az elmúlt napok zavargásaiban csodával határos módon épen maradt ortodox templomot is.
*
A felgyújtott házakban az UNMIK illetékesei mérik fel a károkat. Amikor a katonák őrjáratra indulnak, az egyik albán rendőr beenged a kordonon belülre, hogy megmutassa, mit találtak a füstölgő romok között. A ház elé fegyvereket, kézigránátokat és egy szétégett géppisztolyt raknak ki.
– Látja, ilyen civilek laktak itt. Szerb spionok – mondja, és visszaküld a kordon másik oldalára. A történet jellemző a hét végi állapotokra: mindkét fél gőzerővel keresi az érveket és a magyarázatokat arra, hogy mi és miért történt. Az albánok halálosan megsértődtek azon, hogy a nemzetközi közösség emberei kétségbe vonták a három gyereket a folyóba hajszoló szerbekről szóló történetet, és meghívták a sajtót a ma délután egykor kezdődő temetésre Mitrovicába. A szerbek eközben előre megszervezett erőszakhullámról beszélnek, szerintük az albánok így tiltakoznak Kostunicának a tartományt kantonokra osztó elképzelései ellen. A szerbek sérelmezték azt is, hogy a koszovói vezetésnek napok óta nincs véleménye a majdnem háborúvá terebélyesedő konfliktusról. Bajram Rexhepi kormányfő ezért közleményt adott ki, melyben mély sajnálatának adott hangot a kioltott életek miatt, és határozottan elítélte a kulturális és vallási örökség példa nélküli elpusztítását. Bejelentette, hogy létrehoznak egy pénzügyi alapot az ortodox kulturális értékeket és a szerb otthonokat ért károk helyreállítására.
Pristinában is rendőrök őrzik a péntekre virradó éjjelen felgyújtott templomot és paplakot. A gerendák még füstölnek, a garázsban bent égett a lelkész autója is. A templomtól nem messze egy udvaron három felgyújtott ENSZ-terepjáró, az egyik hátsó ülésén ott van a hét végi nagybevásárlás elszenesedett nyoma. Karton ásványvíz, kólásdobozok, hagyma, krumpli és konzervek pörkölődtek meg, a sofőrnek még arra sem volt ideje, hogy a kabátját kivegye a hátsó ülésről.
A helyzettel láthatóan a nemzetközi közösség sem tud mit kezdeni – a soknemzetiségű Koszovóban mindvégig bízó hivatalnokok ötéves munkájukat érzik veszni, de még mindig nem merik kimondani, hogy az általuk kitalált rendezési terv csődöt mondott, még mielőtt elkezdték volna végrehajtani.
Kifelé indulunk a tartományból, az ideiglenes határ szerb oldalán belgrádi újságírók és titkosrendőrök várnak a kiérkezőkre. Utóbbiak tisztes távolból figyelik, amint a kollégák aprólékosan kifaggatnak: mit láttunk a szerb falvakban, és mi a véleményünk a konfliktusról. Miután válaszolunk a kérdésekre, megkérdezzük, miért nem mennek be maguk is? A belgrádi állami tévé operatőre azt mondja, ő nem fél bemenni, csak most nincs kedve.
Magyar pártok nyilatkozata
Vajdasági magyar pártok nyilatkozatban hívták fel a figyelmet arra, hogy a párizsi megállapodás ellenére magyar nemzetiségű kiskatonákat ne vezényeljenek Koszovóba, hogy ne vonják be őket a szerbek és az albánok konfliktusába. A Magyar Rádió Déli Krónika című műsorában Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Pártjának elnöke, a nyilatkozat egyik aláírója elmondta: bízik abban, hogy a magyar katonák kivonása a konfliktusból megoldható, hiszen erre megvannak a nemzetközi feltételek. „Eddig úgy látjuk, hogy ilyennem történt, de nem tudjuk, mit hoz a holnap” – mondta Ágoston. Hozzátette: amint szükségesnek látják, a magyar diplomáciához fordulnak segítséget kérve, mert politikai eszközeiken kívül más lehetőségük nincs az érdekérvényesítésre. (MN)
