Gyomorpanaszok, gyakori megfázás, magas vérnyomás, izomgyengeség, alvászavar, hangulatingadozás, ingerlékenység, krónikus fáradtság, bőrproblémák, látászavar, csillapíthatatlan étvágy – ezek a magas kortizolszint legárulkodóbb jelei. Bár könnyen legyintünk rájuk, érdemes őket komolyan venni, ha ugyanis a kortizolszint folyamatosan magas, az mind a mentális, mind pedig a fizikai egészségünkre rányomja a bélyegét.

Mi az a kortizol?
A kortizol egyike annak a több mint 50 hormonnak, melyeket a mellékvese termel. Míg párja, az adrenalin megemeli a pulzust, gyorsítja a légzést és fokozza az izmok vérellátását vészhelyzetben – vagy minden olyan helyzetben, amelyet a testünk vészhelyzetnek minősít –, addig az stresszhormonként is ismert kortizol energiát szabadít fel, hogy azt a testünk vészhelyzet esetén hasznosítani tudja.
A probléma ott kezdődik, hogy szervezetünk nem mindig tud különbséget tenni egy ránk vadászó ragadozó és egy kupac megválaszolatlan e-mail között, így előfordulhat, hogy egy különösen terhelt időszakban gyakrabban kapcsol „vészhelyzet-üzemmódba”, ezáltal tartós leterheltség alatt tartva testünket és hormonháztartásunkat. Ha a stressz krónikussá válik és kortizolszintünk nemcsak alkalmanként szökik az egekbe, de hosszabb távon ott időzik, a mellékvese könnyen kimerülhet, ami hormonproblémákhoz és súlyos hiánybetegségekhez vezethet.
De mégis mi a megoldás?
Kiegyensúlyozott étrend
Bár a kutatók még mindig vizsgálják az étrend és a kortizolszint közti kapcsolatot, annyi bizonyos, hogy a telített zsírsavakban és cukorban gazdag ételek növelik, míg a rostgazdag összetevők stabilizálják a stresszhormon mennyiségét a szervezetünkben.
Koffeinbevitel csökkentése
Igaz, hogy a reggeli kávé – kiváltképp éhgyomorra fogyasztva – segít berobbantani a napunkat, ám sajnos a kortizolszintünket is. A kutatók szerint a kávé koffeintartalma váltja ki a legmeredekebb kortizolemelkedést, de a kóla vagy az energiaitalok sem segítenek. Egészségünk érdekében érdemes tehát megfontolni, hogy csökkenthetjük a napi adagot.