Minden jogi fórumot végigjár az MDF

Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul Medgyasszay László, arra hivatkozva, hogy a 2004. évi költségvetési törvény 5. §-ában felsorolt célokra 240 milliárd forintot kellett volna biztosítania a kormánynak, amely ezzel szemben csak 131 milliárd forintot rendelt a célok mellé. Az agrárgazdasági törvény szerint a kormánynak 240 milliárd forintot kellett volna az idei évre biztosítani a mezőgazdaság számára, tisztán nemzeti forrásból, és nem az uniós támogatásokkal kiegészítve.
– A költségvetési törvény előkészítése a kormány feladata, amit jogalkotó szervként az Országgyűlés fogad el, viszont az agrárgazdasági törvény végrehajtása is a kormány feladata. A két törvény ütközése önmagában még nem jelent alkotmányellenes helyzetet, az azonban már igen, hogy az agrárgazdasági törvény nem biztosítja a fejlesztések kiszámítható kereteit, és megingatja az érintett állampolgárok jogintézményekbe vetett bizalmát. A jogbiztonság alkotmányosan védett eleme a bizalomvédelem, azaz ha a jogalkotó mulasztása az állampolgárok intézményekbe vetett bizalmának sérelméhez vezet, az alkotmánysértő – érvelt a képviselő.
– Ha a hiányzó tétel meglenne, az biztosítaná a termelők gyarapodását, fejlesztését és tulajdonszerzését, azaz garantálná az agráriumban és az agráriumból élők anyagi biztonságát. Mivel azonban mindezek az elvárások nem teljesülnek, álláspontom szerint a jogalkotói mulasztás, azaz a hiányzó 109 milliárd forint nemléte sérti a gazdák tulajdonhoz való jogát is, ami ugyancsak alkotmányellenes. Ezért kérem az Ab-t – folytatta Medgyaszszay László –, hogy a szüntesse meg ezt a helyzetet, és határidő kitűzésével bírja rá a kormányt törvényben foglalt feladatának teljesítésére.
A képviselő azért is szorgalmazza a pénz megfizetését, mert szerinte a megkötött agrármegállapodás csupán „lázcsillapító” az ágazat gondjaira, mert nem látszik mögötte pluszforrás. A gazdák hiába kényszerítették meghátrálásra a kormányt, sem a költségvetési, sem a válságban lévő állattenyésztési ágazatok problémáit nem sikerült megoldani; a kormány kihasználta a gazdák helyzetét, és ahogy az aszálykártérítés kapcsán tette, csak „üveggyöngyöt szórt a bennszülötteknek”. A tejágazat csak oxigént kapott, mert a gyakorlatban a tejfeldolgozók csak akkor kapnák meg a 40 forintos exporttámogatást, ha május–júniusban is megfizetik a 68 forintos felvásárlási árat, nem pedig csak április 30-ig. A január elsejétől április 15-ig szóló literenkénti négyforintos kifizetések is akadoznak, mert a tapasztalatok szerint az FVM „ül az igényléseken”, a szintén négyforintos kompenzációról szóló rendelet pedig még meg sem jelent – sorolta Medgyasszay. Hozzátette: a sertéspiac védelmét szolgáló importkorlátozások sem lépte életbe, és a meghirdetett hektáronkénti nyolcezer forintos előleg kifizetés is bizonytalan. – A kormány nem tartja be a megállapodást, vagy a legalábbis a termelőktől eltérően értelmezi azt, mert egy felszólalásomra, amelyben a sertés- és élelmiszer-piaci importkorlátozások bevezetését sürgettem, Szanyi Tibor, az FVM politikai államtitkára úgy válaszolt, hogy a megállapodásban lévő mondat nem általában az élelmiszerekre, hanem az orosz importműtrágyára vonatkozik. Ez felháborító, ahogy az ágazat tőkeszegénysége is. Ezért fordulok az Ab-hoz, hogy segítségével pénz jusson az ágazatba, amelyet a szakmai szervezetek javaslatai alapján lenne tanácsos felhasználni. Ezért minden olyan törvényes eszközt, amely többletforrás megszerzésére irányul, függetlenül attól, ki szervezi azt, az MDF és rajta keresztül én is támogatok – mondta a politikus.