Jeff Gable, a Deutsche Bank londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokért felelős alelnöke az MTI-nek tegnap azt mondta: a forintpiaci hangulat most kétségtelenül jobb, mint három héttel ezelőtt, de a makroszintű alapmutatókban nem sok változás történt az utóbbi egy hónapban. Szerinte az árfolyamra most az a meggyőződés hat, hogy a kamatszint a vártnál tovább marad magasabb.
Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e a jelenlegi 12,50 százalékos alapkamat fennmaradását az év végéig, Gable azt mondta, hogy „ez szerepel a lehetséges forgatókönyvek között, bár nem ez a legvalószínűbb forgatókönyv”. Az elemző szerint erre akkor van esély, ha az infláció 8 százalékon vagy afelett tetőzik, magas marad, és kiderül, hogy nem teljesülnek a költségvetési deficitcélok.
Adam Slater, a Crédit Agricole Indosuez londoni feltörekvő piaci stratégája szerint az erősödés fő oka az, hogy az inflációs jelentés kiadása és a pénzügy-politikai tanács múlt heti ülése után a piacon megerősödött az a meggyőződés, hogy a kamatszint hosszabb ideig magas marad, s erre alapozva megújult az érdeklődés a forintadósságbeli befektetések iránt.
Slater szerint a makrogazdasági alapszámok továbbra sem javultak lényegesen; a jelenlegi forintpiaci folyamatot az elemző „minibuboréknak” minősítette. Slater szerint az erősödés valószínűleg máris kezd kifutni, legalábbis ennél sokkal gyengébb euró–forint árfolyam kialakulását nem tartotta valószínűnek.
Az elemző közölte: a ház kitart azon véleménye mellett, hogy a forint strukturálisan túlértékelt, és hosszú távon 280 körül lenne „az ésszerű euróárfolyama”.
Olivier Desbarres, a Crédit Suisse First Boston londoni részlegének térségi alelnöke szerint is megvan annak a kockázata, hogy a következő időszakban korrekció indul meg a forintpiacon, de „a forint most mindenképpen jóval alaposabban alá van dúcolva, mint 2003-ban volt”.

Orbán Viktor azonnali kérdésekre válaszol az Országgyűlésben – élőben az Origón