Közel ötvenezer család megélhetése válhat teljesen bizonytalanná az uniós csatlakozást követően a tej-, a sertés- és a baromfiágazat drasztikus leépülése következtében. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet tanulmánya szerint a tejtermelő egyéni gazdaságok közel 36, a társas vállalkozásoknak pedig 42 százaléka kényszerülhet a tejtermelés felhagyására, amivel összesen a hazai tejtermelés 40 százaléka apadhat el, körülbelül tizenötezer család megélhetését elbizonytalanítva. Számítások szerint az ágazatban megszűnő munkahelyek miatt a költségvetés éves szinten 1,7 milliárd forint személyi jövedelemadótól és 4,2 milliárd forint járulékbevételtől eshet el. A megtermelt tej feldolgozása a kapacitásfelesleg miatt nem kerül veszélybe, de az uniós normáknak megfelelni és azok között dolgozni képtelen feldolgozók bezárhatnak. Ez a gyártó kapacitás 30-35 százalékát jelentheti, viszont a leghatékonyabb piaci szereplők várhatóan növelik kibocsátásukat, miközben a tejtermékek külkereskedelme visszaesik, aminek következtében Magyarország akár a nettó importőri pozícióba is kerülhet.
A sertésállomány csökkenésére, a sertéshizlalás alacsony jövedelmezősége és a magas takarmányárak miatt már az idei évtől kezdődően lehet számítani, miközben a jelenlegi uniós tagországokból a csatlakozást követően a jelenleginél várhatóan nagyobb mennyiségű sertéshús érkezik a hazai piacra. Ez, súlyosbítva a hazai húskereskedelem szervezetlenségével, hosszabb – akár négy-hat évig tartó – hullámvölgyet is okozhat a sertésszektorban. Kalkulációk szerint a sertéstartó egyéni gazdaságok 18, a társas vállalkozásoknak pedig 32 százaléka kényszerülhet a termelés felhagyására. Ez nyolcezer család megélhetését és a hazai sertéshústermelés 27 százalékát érinti kedvezőtlenül. A kieső munkahelyek miatt a költségvetés – éves szinten – 880 millió forint személyi jövedelemadótól és 2,2 milliárd forint járulékbevételtől eshet el, és hazánk a termelés visszaesése miatt elveszítheti nettó exportőri pozícióját is.
A csatlakozásnak kétségkívül negatív hatásai lesznek a baromfihús-termelésre – olvasható az elemzésben –, miközben az EU- kódszámmal rendelkező üzemek kibocsátása nő, a termelés koncentrálódik, a felesleges vágókapacitások pedig leépülnek és az unióból érkező olcsó csirke- és pulykacomb várhatóan elárasztja a belpiacot. E folyamat következtében a csirkehizlaló egyéni gazdaságok 64 százaléka, a társas vállalkozásoknak pedig 46 százaléka – az összes termelés 48 százaléka – csődöl be. A folyamat 278 ezer család anyagi biztonságát ássa alá, miközben a költségvetés éves szinten 2,3 milliárd forinttól és 5,1 milliárd forint járulékbevételtől eshet el.
E három ágazatban bekövetkező termeléscsökkenés és a hozzájuk kapcsolódó feldolgozóipari kapacitások megszűnése azonban nem csak a termeléshez és a feldolgozáshoz kötődő, hanem az érintett családok jövedelemhelyzetének romlásával párhuzamosan, az általuk igénybe vett egyéb vidéki infrastruktúra és szolgáltatások leépítését, megszűnését vonhatja maga után. Ennek következménye további munkahelyek megszűnése, felszámolása lehet. A három ágazat prognosztizált visszaesése az éves szinten 6,2-6,4 millió tonnás takarmányfelhasználást 2-2,5 millió tonnával csökkentheti, ami a takarmányárak csökkenéséhez és intervenciós felvásárláshoz vezethet. Ez a tendencia a jelzett kritikuságazatokban idővel a termelés újbóli felfutását eredményezheti, de a hazai tőkeszegénység miatt inkább a külföldi befektetők térnyerése valószínűsíthető. Ők azonban a modern termelési technológiák alkalmazásával a megszűnőknél jóval kevesebb új munkahelyet teremtenek.
origo.hu
A hét végére elromlik az idő
