Három úgynevezett salátatörvény vitáját is megkezdte tegnap az Országgyűlés. Az ellenzéki pártok mellett a szocialisták is kifogásolták az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítását célzó csomag néhány pontját. Göndör István (MSZP) elmondta: frakciója nem ért egyet a telefonadó bevezetésének azon módjával, ahogy az előterjesztésben olvasható. Az MSZP képviselőcsoportja ezért önálló indítványt dolgoz ki, amelynek lényege, hogy a telefonadó ne jelentsen többletterhet az önkormányzatoknak. A Fidesz szónokai is elsősorban azt sérelmezték, hogy uniós jogharmonizáció címén a kormány új adókat, illetve adóemeléseket kíván bevezetni. Rogán Antal kijelentette: semmilyen ehhez hasonló előterjesztést nem támogat a frakciója.
Az európai uniós csatlakozással összefüggő törvénycsomag 73 jogszabályt érint, köztük több mint egytucatnyi kétharmados törvényt. A Fidesz elfogadhatatlannak tartja, hogy ezekről nem volt előzetes egyeztetés az ellenzékkel, emellett teljesen átláthatatlan az előterjesztés, ráadásul olyan „rendszerváltó” törvények módosítását is „belecsempészte” a kormány, amelyek nem szükségesek az uniós csatlakozáshoz. Ilyen például a gyülekezési és a pártalapítási törvény.
Az uniós jogharmonizációval indokolta Vojnik Mária, az egészségügyi tárca politikai államtitkára az egyes szociális és egészségügyi törvények módosítására benyújtott javaslatot. Korózs Lajos (MSZP) elmondta: a tervezet a hazaiakkal azonos szociális jogokat biztosítana a más tagállamokból érkező munkavállalóknak.
Pálfi István, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: a szóban forgó uniós kötelezettségek a hatvanas– hetvenes években születtek, amikor Európa fejlettebb felén munkaerőhiány volt. Indokolatlanul nagyvonalúnak és felelőtlennek nevezte, hogy a javaslat más országok állampolgáraira is kiterjeszti a szociális ellátást.
Az Irakban szolgáló magyar kontingens ügyében bontakozott ki szócsata napirend előtt tegnap a parlamentben. Karsai Péter (MDF) megerősítette: a fórum továbbra is kitart amellett, hogy meg kellene fontolni a háromszáz magyar katona hazarendelését. Válaszában Juhász Ferenc honvédelmi miniszter leszögezte: a kormánynak nincs teendője az MDF által felvetett ügyben, hiszen a parlament többsége úgy véli, nincs olyan új ok, amelynek alapján felül kellene vizsgálni a decemberben hozott döntést.
Glattfelder Béla (Fidesz) napirend előtt egy tanulmányra hivatkozva azt közölte, hogy az uniós csatlakozás után 30 százalékos veszteség éri a sertés-, a baromfi- és a szarvasmarha-ágazatot. A politikus élesen bírálta a kormányt, amely szerinte semmit nem tesz a dömping áron érkező import korlátozásáért. Szanyi Tibor, a földművelésügyi tárca államtitkára szerint azonban a hazai termelés és az export mennyiségének csak a töredékét teszi ki a hazánkba behozott agrártermékek aránya.
Gusztos Péter (SZDSZ) napirend előtt a március 21-i antirasszista világnapról beszélt. Mint mondta, nemzeti összefogásra van szükség a rasszizmus csökkentése céljából. Utalt arra a felmérésre, amely szerint a lakosságnak mindössze hét százaléka nem előítéletes a cigánysággal szemben.

Nem a jegybank hölgymunkatársának fenyegetése az első: bemutatjuk Magyar Péter agresszív természetét