Salátatörvények a T. Ház előtt

A Fidesz szerint a kormány kidolgozatlan és átgondolatlan salátatörvényeket terjesztett a parlament elé az uniós csatlakozás előtti utolsó időpontban. A vitában kiderült: az Országgyűlés által tegnap tárgyalt törvénymódosító csomagoknak egyes pontjait az MSZP sem támogatja.

Munkatársainktól
2004. 03. 23. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Három úgynevezett salátatörvény vitáját is megkezdte tegnap az Országgyűlés. Az ellenzéki pártok mellett a szocialisták is kifogásolták az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítását célzó csomag néhány pontját. Göndör István (MSZP) elmondta: frakciója nem ért egyet a telefonadó bevezetésének azon módjával, ahogy az előterjesztésben olvasható. Az MSZP képviselőcsoportja ezért önálló indítványt dolgoz ki, amelynek lényege, hogy a telefonadó ne jelentsen többletterhet az önkormányzatoknak. A Fidesz szónokai is elsősorban azt sérelmezték, hogy uniós jogharmonizáció címén a kormány új adókat, illetve adóemeléseket kíván bevezetni. Rogán Antal kijelentette: semmilyen ehhez hasonló előterjesztést nem támogat a frakciója.
Az európai uniós csatlakozással összefüggő törvénycsomag 73 jogszabályt érint, köztük több mint egytucatnyi kétharmados törvényt. A Fidesz elfogadhatatlannak tartja, hogy ezekről nem volt előzetes egyeztetés az ellenzékkel, emellett teljesen átláthatatlan az előterjesztés, ráadásul olyan „rendszerváltó” törvények módosítását is „belecsempészte” a kormány, amelyek nem szükségesek az uniós csatlakozáshoz. Ilyen például a gyülekezési és a pártalapítási törvény.
Az uniós jogharmonizációval indokolta Vojnik Mária, az egészségügyi tárca politikai államtitkára az egyes szociális és egészségügyi törvények módosítására benyújtott javaslatot. Korózs Lajos (MSZP) elmondta: a tervezet a hazaiakkal azonos szociális jogokat biztosítana a más tagállamokból érkező munkavállalóknak.
Pálfi István, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: a szóban forgó uniós kötelezettségek a hatvanas– hetvenes években születtek, amikor Európa fejlettebb felén munkaerőhiány volt. Indokolatlanul nagyvonalúnak és felelőtlennek nevezte, hogy a javaslat más országok állampolgáraira is kiterjeszti a szociális ellátást.
Az Irakban szolgáló magyar kontingens ügyében bontakozott ki szócsata napirend előtt tegnap a parlamentben. Karsai Péter (MDF) megerősítette: a fórum továbbra is kitart amellett, hogy meg kellene fontolni a háromszáz magyar katona hazarendelését. Válaszában Juhász Ferenc honvédelmi miniszter leszögezte: a kormánynak nincs teendője az MDF által felvetett ügyben, hiszen a parlament többsége úgy véli, nincs olyan új ok, amelynek alapján felül kellene vizsgálni a decemberben hozott döntést.
Glattfelder Béla (Fidesz) napirend előtt egy tanulmányra hivatkozva azt közölte, hogy az uniós csatlakozás után 30 százalékos veszteség éri a sertés-, a baromfi- és a szarvasmarha-ágazatot. A politikus élesen bírálta a kormányt, amely szerinte semmit nem tesz a dömping áron érkező import korlátozásáért. Szanyi Tibor, a földművelésügyi tárca államtitkára szerint azonban a hazai termelés és az export mennyiségének csak a töredékét teszi ki a hazánkba behozott agrártermékek aránya.
Gusztos Péter (SZDSZ) napirend előtt a március 21-i antirasszista világnapról beszélt. Mint mondta, nemzeti összefogásra van szükség a rasszizmus csökkentése céljából. Utalt arra a felmérésre, amely szerint a lakosságnak mindössze hét százaléka nem előítéletes a cigánysággal szemben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.