Sérülékeny a hossz

Meddig tartható még a BUX száguldása, mikor következhet egy erőteljes korrekció a magyar tőkepiacon? – ezek a kérdések foglalkoztatják mostanában a spekulánsokat. A magyar tőzsdemutató régen nem látott száguldására a gazdaság állapota nem lehet magyarázat, viszont sok érv szól amellett, hogy az uniós csatlakozás küszöbén a hazai részvények árfolyamai alulértékeltek voltak, így érthető, hogy miért jelent meg a külföldi tőke a hazai parketten.

2004. 03. 22. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem változott a trend: még mindig a négy vezető részvény és holdudvara a nyerő a befektetők szemében, pedig tavaly év vége óta jelentős mennyiségű pénz áramlott a magyar tőkepiacra. A nemzetközi befektetési alapok a magyar részvények alulértékeltsége miatt kezdtek invesztálni a Budapesti Értéktőzsdén. Az év eleje óta (januárban és februárban) 628 milliárd forintnyi üzletkötés történt, ez lényegesen meghaladja a korábbi évek számait, hiszen tavaly csupán 350 milliárd forintnyi forgalmat realizált a BÉT. Idén januárjában 256 milliárd forint értékben kötöttek üzletet a magyar részvényekre a Budapesti Értéktőzsdén. Ez az érték tavalyhoz viszonyítva 4,5 százalékos növekedést jelentett.
A februári forgalom jóval meghaladta a korábbi hónap értékét, a bázisidőszakhoz képest viszont még a januárinál is magasabb, 94 százalékos forgalmi növekedés történt a piacon. 2001 augusztusa óta a legmagasabb a gördülő 12 hónapos forgalom. A februári részvényforgalom 372 milliárd forint lett, tavaly mindössze 2 hónap hozott ennél magasabb értéket – írta a portfolio. hu.
A befektetők aktivitását a részvények alulértékeltsége mellett az uniós csatlakozás és a küszöbön álló privatizációk indukálták. A magyar kormány döntései szerint idén a Mol, az Antenna Hungária, valamint a Richter állami csomagját értékesíthetik, így azoknak a befektetőknek, akik komolyan gondolták, volt rá módjuk, hogy meghatározó tulajdont szerezzenek az eladás előtt álló cégekből.
A Richter az 1998-as oroszországi válság óta bemutatta, hogy mire képes. A Bogsch Erik vezérigazgató által irányított gyógyszergyártó cég eredményei évről évre jobbak lettek, a cég regionális terjeszkedésének semmi nem tudott gátat szabni, sőt a Richter a japán és az amerikai piacon is kiemelkedő eredményeket ért el. A 101 éves gyógyszergyártó cég tavaly a lengyel piacon is meghatározó szerepet kapott azzal, hogy két részletben megvásárolta a GFZ Polfa gyógyszeripari cég többségi részesedését. A spekulánsok a mai napig is hiszik, hogy a Richter az uniós csatlakozást követően tovább drágulhat. Nem szabad elfelejteni viszont azokat a be nem kalkulált gyengítő tényezőket, amelyek a Richter árfolyamát a napokban korrekcióra kényszerítették. Egyrészt az amerikai piaci növekedés lehetőségeinek megszakadása, másrészt a szokásos évenkénti huzavona a támogatott gyógyszerárak körül nem tett jót a Richter árfolyamának sem. Sőt nem szabad elfeledkezni a privatizációról sem, ami egyes információk szerint előkészület alatt van. Amennyiben a legnagyobb magyar gyógyszergyár stratégiájába nem avatkoznak bele, s a részvényesi értékek mellett a társaság hosszú távú sikeres működtetése kap hangsúlyt, akkor a Richter-részvények árfolyama – mint azt korábban elemzők megjósolták – akár 34 000 forintos értékig is felkúszhat.
Még javában hóban jártunk Budapest utcáin, amikor a másik stratégiai társaság, a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (Mol) állami pakettjének maghatározó részét Londonban zárt körben értékesítette az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV). A bombaként robbant hírt követve a Mol-részvények ára elkezdett száguldani. A befektetők egymást érték a brókerirodákban, s mindannyian Mol-papírokat kívántak venni. A nagy érdeklődés nem volt alaptalan, hiszen a cég tavalyi eredményeinek ismertetését követő néhány napon belül kiderült, hogy az állam a kisrészvényesi körnek is felajánl Mol-papírokat. A cég jövőbeni eredményeinek növekedési kilátásai, majd a 6500 forintos jegyzési árfolyam újabb és újabb befektetőket vonzott a Mol részvényesek táborába. A Mol árát elemzők szerint már semmi sem tudja gyengíteni, sőt a papírok célára valahol a
10 000 forintos határ alatt, ahhoz nagyon közel lehet.
Szertelenül ingadozott viszont az utóbbi hetekben a szintén privatizáció előtt álló Antenna Hungária (AH) árfolyama. Szinte senki sem tudja, hogy az AH-részvények állami értékesítése miként zajlik le, sokan ülnek a 2200–2400 forint értékű műsorszórópapírokon, s várnak a kormányzati döntésre. A szakértők többsége optimista, sőt túlontúl az, hiszen olyan hírek is napvilágot láttak, hogy az ÁPV– Forrás Rt. közös értékesítést követve, egy meghatározó tulajdonos felvásárlási ajánlatot tehet a kisrészvényeseknek.
Nem szabad megfeledkezni a Matáv- és az OTP-papírokról, illetve azok fundamentális hatásairól sem. A Matáv-papírok javulását az üzleti alkalmazások növekvő trendje, valamint a Westel tartós piaci pozíciója határozza meg.
Erőteljesebb javulást mutatott viszont idén az OTP Bank Rt. részvénymutatója: a banki papírok ára a tavaly augusztusi 2200 forintos szintről szépen emelkedett. Mára elérte a 3645 forintos szintet is, ami nem kis hasznot jelent, ha valaki bízott a pénzintézetben. S miért ne hitt volna, hiszen a bank tavaly újból bemutatta, hogy bivalyerős, növekedése töretlen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.