Feszült hangulatban kezdte meg a múlt héten a szejm a gazdasági csúcsminiszter, Jerzy Hausner nevét viselő megszorító csomag tárgyalását. A tét nem kicsi, hiszen egyrészt elengedhetetlen a költségvetési hiány lefaragása és azoknak a gazdasági folyamatoknak a megállítása, amelyek a zloty múlt évi, tizenhat százalékos leértékelődéséhez vezettek, másrészt könnyen a hosszú ideje pengeélen táncoló Miller-kormány bukását hozhatja a tervezet leszavazása. A csomag célja, hogy a szociális ellátások megnyirbálásával a következő három évben 34 milliárd, az állami kiadások viszszaszorításával pedig 20,4 milliárd zlotyt (53 forint/zloty) takarítson meg, ezzel stabilizálja a gazdaságot, csökkentse a tavalyi 4,8 százalékkal szemben az idei költségvetésben a GDP 5,3 százalékára tervezett, aggasztóan magas és növekvő mérleghiányt, s így 2008– 2010-re lehetővé váljon Lengyelország csatlakozása az eurózónához.
A megszorítások egyik fő elemét az OECD-országok közül az egyik legmagasabb szintre, a nemzeti össztermék csaknem húsz százalékára rúgó szociális kiadások megnyirbálása jelentené. A táppénz így a jelenlegi 80 helyett a fizetés 70 százaléka lenne, bevezetnék a társadalombiztosítási járulékot az agrártermelők és a jövedelembevallás alapján adózók számára is, s megszűnne a nyugdíjak és a járandóságok kötelező, a béremelkedések és az infláció ütemén alapuló indexálása. Fokozatosan kiiktatnák az előnyugdíjazási járandóságokat, és korlátoznák az idő előtt nyugdíjba vonulók munkával szerezhető jövedelmét. A csomag másik pillére az állami kiadások mérséklése, amit a kormány többek között a közigazgatásban dolgozók létszámcsökkentésével kíván elérni.
A fájdalmas megszorítások ellenére is kérdéses azonban a program hatékonysága, Hausner ugyanis már a Demokratikus Baloldali Szövetségen (SLD) belüli támogatást is csak a tervezet felvizezésével tudta elérni, így például négy évvel, 2014-re halasztanák a nyugdíjkorhatár 65 évben egységesítését, s általában is csúszna a szociális megszorítások bevezetése. A legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) álláspontja is kiemeli a Hausner-terv felületességét, amely így nem képes megakadályozni, hogy az államadósság ne lépje túl a GDP 60 százalékát. A PO szerint a közigazgatási területen előirányzott megtakarítások valójában csupán 1,3 milliárd zlotyt tesznek ki, és megtakarítás helyett 21 milliárdos adóteher-növekedést eredményeznek az elkövetkezendő három évben.
Erősen kérdéses az is, hogy a szejm jóváhagyása esetén a választások évében kezdené meg az amúgy is nagy bajban lévő SLD a népszerűtlen megszorításokat. A jóváhagyás még igen kétséges, hiszen a Polgári Platform hajlandó ugyan megszavazni a csomag három elemét, a program egészét azonban elutasítja. A PO láthatólag az SLD-vel itatná ugyan ki a keserű poharat, a kormány azonban ezzel legfeljebb némi időt nyer, ami azt jelentheti, hogy nem most nyáron, hanem legkésőbb 2005 tavaszán kerül sor a választásokra. A baloldal kétségbeesett próbálkozásainak egyik jele, hogy az SLD a minap koalíciós megállapodást kötött a Föderációs Parlamenti Frakció elnevezésű kis alsóházi frakcióval, a kormány azonban még így is kisebbségben manőverez.
Az egyre kétségbeesettebben előremenekülő Milleren azonban már semmi nem segíthet, az SLD-n is talán csak az, ha elnöki ciklusa lejártával még az év végén Aleksander Kwasniewski áll a baloldal élére, s gyökeresen átalakítja a pártot. A jelenlegi vezetés ezt a megújítást célzó forgatókönyvet láthatólag elutasítja. Erre utal, hogy a hét végén Leszek Miller bizalmi emberét, a szintén „régi motoros” Krzysztof Janikot választották az erről a posztról a minap lemondó kormányfő után az SLD elnökének.
A lengyelek több mint 50 százaléka eközben szeretne előre hozott választásokat, s még többen kormányváltást. Még a baloldali választók 42 százaléka is elégedetlen a Miller-kormány teljesítményével, s inkább támogatják az Önvédelem nevű populista pártot. Eközben a tizenkét százalékos népszerűségi mutatójú SLD-ben már azt sem zárják ki, hogy a jelenlegi csúszás megállíthatatlan, s a párt a szejmbe sem jut be a következő választásokon. Jelenleg a legnépszerűbb csaknem huszonöt százalékkal a konzervatív liberális jobbközép Polgári Platform, nyomában van a Lepper nevével fémjelzett populista Önvédelem, s Milleréket megelőzi a jobboldali Jog és Igazságosság nevű tömörülés is.
origo.hu
Édesanyák szja-mentessége: történelmi lépés a magyar családtámogatásban
