Egyre inkább úgy tűnik, hogy Európa bebiztosítani igyekszik alapvető energiaszükségletét, s megpróbálja csökkenteni az egyoldalú forrásoktól való függését. Az elmúlt hónapokban több nagyszabású vezeték építési szándékát is bejelentették. Ezek közül talán a legfontosabb az úgynevezett Nabuccó-terv, amelynek célja, hogy Közép-Ázsiából és a Kaszpi-tenger körzetéből szállítsanak energiát Nyugat- és Közép-Európába.
A vezeték szakaszosan épül majd meg. A beruházásban, amelyet 4 millió dollárral támogat az Európai Unió, együttműködik a magyar Mol, a török Botas, az osztrák OMW és a román Transgaz olajtársaság. A vezeték első, Arad és Szeged között húzódó szakasza még az idén elkészül, s 1,5–2 milliárd köbméter gázt szállít évente. A projektbe várhatóan Irán is bekapcsolódik majd, a szakértők legalábbis vizsgálják ennek lehetőségét.
Nemcsak délen, hanem északon is építkezések várhatók, Oroszország és Németország ugyanis megkezdte annak a szerződésnek az előkészítését, amely egy, a Balti-tenger alatt húzódó gázvezeték kiépítését teszi lehetővé. Az észak-európai gázvezetékprojekt az orosz óriáscég, a Gazprom vezetőinek fejéből pattant ki, s hónapok óta keresik az építkezés befektetőit. A tervek szerint a vezeték Oroszországból tartana Németországba, de szóba került az is, hogy építenének egy lecsatlakozást Anglia felé. Ha minden a tervek szerint alakul, az évi 20-30 milliárd köbméteres évi kapacitással bíró vezeték 2007-ben már működne, ezt azonban kétségessé teszi, hogy a Gazprom gyönge befektetői aktivitásra panaszkodik.
Új szállítási útvonalakat keresnek az olajnak is. Lengyelország a kaszpi-tengeri kazah olaj szállítására kezdett vezetéképítésbe. Az Ukrajnáig tartó 500 kilométeres szakaszt még az idén elkezdik építeni, s várhatóan jövőre már be is fejezik a munkát. A cső Gdansk kikötőjében ér majd véget, ahonnan hajóval Európa más államaiba is el lehet szállítani az olajat.
A kaszpi-tengeri olajkincs felhasználására nemcsak Lengyelország fordít komoly figyelmet, de az Egyesült Államok is. Ismeretes: az amerikai védelmi minisztérium egyik tisztségviselője elárulta, hogy az USA stratégiai fontosságúnak ítéli meg a Kaszpi-tenger biztonságát, amit veszélyeztet, hogy a Szovjetunió felbomlása után a térség államai nem jelölték ki pontos tengeri határvonalaikat.
A lengyelnél jóval kisebb, de Ausztria ellátásbiztonsága szempontjából fontos vezetéket építenek Pozsony és Bécs között. A beruházást irányító céget az osztrák OMV és az orosz Jukosz hozta létre. A Barátság kőolajvezetékhez kapcsolódó új szakasz az OMV schwechati olajfinomítója számára szállítja majd az olajat. A vezeték éves kapacitása kezdetben 3,6 millió tonna lesz, amelyet a későbbiekben 5 millió tonnára lehet növelni.
Egyelőre nem tudni, megvalósulhat-e a Barátság és az Adria olajvezeték összekapcsolásának terve. Horvátország mostani vezetése ugyanis ellenzi a régóta létező ötlet megvalósítását.
origo.hu
Vége a nyárias időnek: Mutatjuk hol számíthatnak zivatarra és jégesőre
