Jelenleg a közigazgatási egyeztetés szakaszában van az igazságügyi tárca azon törvénytervezete, amely a családon belüli erőszak megfékezését szolgálja. A dokumentum úgynevezett távolságtartó intézkedést vezetne be az erőszakoskodókkal szemben, így a rendőr helyszíni intézkedés formájában 3–10 napos időtartamra tilthatná el a törvényszegőket a sértett közeléből. Ez azt jelenti, hogy az illető még telefonon sem érintkezhet a bántalmazott személlyel, még akkor sem, ha a sértett az erőszakoskodó lakásában él. Az eltiltás 20 napra meghosszabbítható lenne, s a bíróság akár féléves időtartamra növelhetné.
A családon belüli erőszak kezelése az igazságügyi tárca szerint elsősorban nem a büntetőjog feladata, és nem szükséges bevezetni új tényállást sem. Ezzel ellentétes álláspontra helyezkedett ugyanakkor több civil szervezet. Wirth Judit, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen nőjogi szervezet munkatársa szerint szükség van büntetőjogi szankciókra, amelyeknek elsősorban az a feladatuk, hogy üldözzék a bűncselekmények elkövetőit, és védjék az áldozatokat. Hozzátette: a jelenlegi hiányos szabályozás épp a hatóságoknak ad alkalmat visszaélésekre vagy mulasztásokra, az előterjesztés szemlélete pedig ellentétben áll az összes vonatkozó nemzetközi normával és ajánlással.
A közelmúltban a családon belüli erőszakkal kapcsolatos panaszt nyújtott be a magyar állam ellen a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróságra egy egri nő. Ez az első ilyen beadvány Magyarországról. A dokumentum szerint egy konkrét esetben a magyar állam több ponton megsértette az emberi jogok európai egyezményét. A beadvány szerzője azt sérelmezi, hogy a hatóságok csak a férfinak okozott sérülést vették komolyan, az általa éveken át elkövetett bűncselekményeket pedig nem vizsgálták érdemben, így megsértették a házastársak egyenjogúságát, diszkriminálták a nőt.
origo.hu
Gázolás miatt állt le a közlekedés Sárospataknál
