APénzügyminisztérium (PM) statisztikái szerint 2002 áprilisától mostanáig Magyarország államadóssága 2736 milliárd forinttal lett több. Hazánk jelenlegi adóssága eléri a 11 015 milliárd forintot, ez azt jelenti, hogy a kormányváltás óta 33 százalékkal növekedett. Az eladósodás egyre nagyobb kamatterheket ró a magyar gazdaságra: tavaly a költségvetési törvény értelmében 729 millió forintot költöttünk el az adósság kamatainak törlesztésére, idén ez az összeg az előirányzott 762 milliárd forint helyett 880 milliárd lesz. A pénzügyi tárca adataiból kiderül, hogy két év alatt majdnem kétszázmilliárd forinttal emelkedtek hazánk adósságtörlesztésének kamatterhei, amely drasztikus, majdnem harmincszázalékos növekedést jelent. Az óriási kamattöbbletet elsősorban a magyar gazdaság iránti bizalmatlanság okozza: a megnövekedett kockázat miatt a külföldi befektetők már csak lényegesen magasabb kamat árán hajlandók finanszírozni a magyar kormány költekezését. Az eladósodás kedvezőtlen mutatói azokat a hazai és külföldi elemzői véleményeket támasztják alá, amelyek az egyre növekvő hitelfelvételeket veszélyes folyamatnak értékelik, s elfogadhatatlannak tartják, hogy Magyarország egyre inkább ki van téve a külföldi hitelező bankok jóindulatának.
*
A térségben kiugróan magasnak számító államadósság és államháztartási hiány más veszélyeket is magában hordoz: az Európai Unióhoz, a kötelező átváltási rendszerhez, valamint az euróövezethez csatlakozásunk ugyanis ezekre a mutatókra is szigorú előírásokat fogalmaz meg. A Bloomberg hazánkról szóló jelentése többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország eurózónához csatlakozásának egyik alapfeltétele, hogy az államadósság mértéke nem haladhatja meg a bruttó nemzeti össztermék (GDP) hatvan százalékát. Ez az úgynevezett maastrichti mutató két év óta folyamatosan romlik, jelenleg mintegy két százalékkal alacsonyabb a hatvanszázalékos plafonnál. A gazdaságkutató cégek az idei év végére sem jelzik az eladósodottsági mutató javulását, 58–59 százalékos mértéket prognosztizálnak. Az államháztartási deficittel kapcsolatban is lényeges az eltérés a hazai mérleg és az uniós elvárások között: míg Magyarország tavalyi államháztartási hiánya a hivatalos közlések szerint elérte az 5,6 százalékot, addig az Európai Unió három százalék alatti deficitet követel meg tagjaitól.
A Standard and Poor’s vezető hitelminősítő intézet az Államadósság Kezelő Központ legutóbbi, egymilliárd eurós kötvénykibocsátásánál arra figyelmeztetett, hogy hazánk adósságjellegű külső finanszírozása egyre növekszik, mivel gyenge a közvetlen tőkebefektetés és 2003 végén már hat százalék körül volt a folyó fizetési mérleg hiánya. A hitelminősítő jelentése arra utal, hogy az unióhoz májusban csatlakozó országok közül hazánkban volt a legkisebb a működő tőke beáramlásának mértéke, így a külföldi tőke már nem tudta finanszírozni az egyre növekvő deficitet.
Magyarország magas államháztartási hiánya és a gazdasági egyensúlytalanságok miatt legutóbb az Európai Központi Bank (EKB) illette kritikákkal hazánkat. Az EKB nyilatkozata szerint a májusi csatlakozás után a belépők magas deficitje jelentős problémát, sőt válságot is jelenthet az unió számára. A bank továbbá arra figyelmeztet, hogy azokban az országokban, ahol magas a költségvetés hiánya, azonnali teendőket kell végrehajtani a pénzügypolitika terén.
A kedvezőtlen mutatók miatt számos szakértő részéről az utóbbi hónapokban többször felmerült a hiányok szándékos átkönyvelésének gyanúja: a CIB Bank magyar deficitről szóló beszámolója szerint például számos, az idei évben elszámolt kormányzati kiadás valójában tavalyi költekezést jelent, s a kormány 2004-re könyvelt át kiadásokat csak azért, hogy ne növekedjék a GDP-hez mérten 6,6 százalékra a tavalyi hiány szintje. A bank beszámolója ilyen költségek között említi a Gripen vadászgépek lízingdíját, a mezőgazdasági támogatások és az autópálya-építések egy részét.
Szakértők szerint az államadósság elszámolásánál „manőverezésre” adhat okot a hiány kimutatására vonatkozó elszámolási rendszerek változása is. Az eddig legtöbbször alkalmazott, úgynevezett GFS-módszerű elszámolást a Nemzetközi Valutaalap határozta meg, ez a rendszer elsősorban a fejletlen gazdaságok körülményeihez igazodott. A fejlett piacgazdaságok esetében az az elszámolás leginkább a likviditási menedzselés céljára alkalmas mutató. Az idei évtől az EU által alkalmazott módszer használata kötelező: az ESA 95 rendszer adósságkimutatása ugyanakkor számos ponton eltér az eddig alkalmazott elszámolástól. A két módszer alapvető különbsége abban áll, hogy másképpen határozzák meg a rendes és rendkívüli kiadásokat. Az ESA- módszer az államháztartás körének meghatározásánál minden olyan állami irányítási szervezetet ide sorol, amely nem minősül piaci termelőnek. Ez pedig az államadósság szokásos körénél lényegesen szélesebb finanszírozást jelöl, amely tovább növelheti az eladósodottság mértékét jelölő maastrichti mutatót. Az uniós elszámolás az állami vállalatok részvényeladásait, privatizációjának befizetéseit is finanszírozásnak minősíti. A módszer az állami garancia mellett felvett hiteleket állami tartozásként, a hitelek felhasználását pedig hiányt növelő kiadásként számolja el, amely szintén a deficit növekedésének irányába mutat. Az ESA szerint például az autópálya-építések kiadásai, az állami vállalatok és bankok veszteségei is beletartoznak az államháztartási hiányba, ezek a tételek pedig több száz milliárdos terhet jelenthetnek a gazdaságnak. A tavaly felmerült ilyen jellegű kiadásokról lapunk megkérdezte a Pénzügyminisztériumot is. A tárca nyilatkozata szerint ilyen adatokról jelenleg nem tudnak információt adni, mert a számok nem állnak még rendelkezésükre.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az állami hitelek felvételénél finanszírozási alapelveket jelöl meg. Ezek közül az egyik leglényegesebb, hogy az adósság szerkezetének javítása érdekében hosszú futamidejű kötvények finanszírozzák a kormányzati költekezést. A felvett hitel jelentős része ugyanakkor rövid lejáratú, úgynevezett rulírozó típusú hitel, amely szakértők szerint az egyik legkedvezőtlenebb hitelfelvételi forma. Az ÁKK kimutatásai alapján idén több mint ötezermilliárd forint összegű adósság kerül törlesztésre, amelynek legnagyobb része forintadósság, a fennmaradó rész pedig devizaadósságot jelöl. A hátrányos adósságszerkezet mutatja, hogy az idén visszafizetésre kerülő államadósság több mint felét három hónapos vagy annál rövidebb lejáratú kincstárjegy fedezi.
origo.hu
Kislányt fogdosott az utcán egy pakisztáni migráns Hajdúszoboszlón
