Kétszer is pezsgőt bontottak tegnap a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetében (RMKI) összegyűlt szakemberek. Először akkor, amikor kollégáik közép-európai idő szerint 8 óra 17 perckor – a múlt heti két sikertelen próbálkozás után – végre útnak indították a Rosetta szondát az Európai Űrhivatal (ESA) Francia Guyanában lévő Kourou űrközpontjából. A mozgó laboratóriumot az Ariane–5 hordozórakéta röpítette a kozmoszba, itt két Föld körüli fordulatot tettek meg összekapcsolódva, majd a Rosetta 1300 kilométeres magasságban, 10 óra 31 perckor levált hordozójáról, hogy egyedül folytassa útját. Ez volt a start legnehezebb része, ezért amikor a Rosetta ezen a manőveren is túl volt, a magyar szakemberek másodszor is pezsgőt bontottak. Nem véletlenül, hiszen a szonda elkészítésében és a misszió lebonyolításában ők is részt vesznek. Az űrhivatal 600 millió angol fontot érő szondája lendületvétel közben a Földet és a Marsot többször is megkerülve 500 millió kilométert tesz meg tíz év alatt, és a tervek szerint 2014 augusztusában érkezik meg a 67P/Csurjumov–Geraszimenko nevű üstököshöz, ahol leereszkedik a Philae landolóegység, és megkezdi vizsgálatait. A leszállás sikere a KFKI-RMKI szakembereitől függ: ők tervezték ugyanis a szonda központi vezérlő és adatgyűjtő számítógépét.
– Nemcsak a szoftvert, az elektronikát is itthon terveztük és fejlesztettük, a berendezés azonban a drága alkatrészek miatt nem hazánkban, hanem Németországban készült el – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az intézet űrtechnikai laboratóriumának vezetője, Szalai Sándor, aki két kollégájával a múlt hét csütörtökre tervezett start időpontjában az ESA darmstadti irányító központjában volt. Elmondta: a Philae az induló manőverek alatt kikapcsolva várt, a szakemberek ezért tegnap rövid ideig feszültség alá helyezték, hogy a szonda számítógépe önteszteket végezhessen, amelyek megmutatták, a szerkezet miként vészelte át a startnál fellépő rázkódásokat. A komolyabb vizsgálatokat a jövő héten végeztetik el a berendezéssel.
Ha minden a tervek szerint halad, akkor a Philae a Csurjumov– Geraszimenkóra érkezve acélpányvákkal rögzíti magát a felszínen: a műveletre azért van szükség, mert az üstökösmag gravitációs ereje csekély. A leszállóegység 2014 augusztusától októberig végez kísérleteket. A kilenc kísérletcsoportból – és az ezekhez szükséges műszerekből – kettőt dolgoztak ki magyar szakemberek: az egyik eszköz a mágneses tereket, a másik pedig az üstököst borító port vizsgálja majd. A misszióval a tudósok fontos következtetéseket remélnek levonni a Naprendszer kialakulásáról. Míg a Philae az üstökös felszínén, a Rosetta Orbiter keringőegysége körülötte végez vizsgálatokat: az eszköz szolgálati rendszerét, a vezérlő számítógépet és – háromféle – energiaellátó rendszerét a műszaki egyetem szakemberei készítették.
*
A csillagos égen a világegyetem múltjának különféle állapotait és időpontjait figyelhetjük meg szabad szemmel is, mivel más-más távolságokról és időpontokban indultak el azok a fénysugarak, amelyeket ma látunk. A műszeres kutatás ezt a távolságot és időt hosszabbítja meg egy-két millió évről a hétfőn bejelentett galaxis-felfedezéssel most már több mint 13 milliárd évre – mondta az MTI-nek Vizi Pál, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének fejlesztőmérnöke. Az Abell 1835 IR1916 számú galaxist a Chilében működő európai ESO-obszervatórium óriási teleszkópjával, a VLT-vel mérték be francia–svájci szakemberek.
origo.hu
Megdöbbentő felvétel, így sodort el egy motorost egy autós az M85-ösön – videó
