Évről évre egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a cukrászati, a sütőipari és a gasztronómiai cégek, valamint a háttéripar beszállítói részéről a kétéves ciklusban jelentkező UKBA szakkiállítás iránt. Az idei eseményen a szakma magyar képviselői mellett francia és belga sütőipari vállalatok, valamint amerikai és török cukrászati cégek is bemutatják terméküket. A 141 kiállító elsősorban a sütőipari újdonságokat és a legújabb technológiákat mutatja be a közönségnek. A rendezvény idei díszvendége Ausztria lesz.
Idén a szervező Magyar Pékszövetség és a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete azt vitatja meg, milyen gondokkal kell szembenéznie az élelmiszer-feldolgozó ágazatnak és hogyan alakul az iparág versenyképessége májusi csatlakozásunk után. Éppen ezért a kiállításon elsősorban a magyar termékek állnak majd a hagyományos készítmények versenyének középpontjában.
A magyar élelmiszer-gazdaság egyik fontos szegmense a cukorágazat, amely napjainkban már közel az uniós szabályoknak megfelelően működik. Ahhoz, hogy a csatlakozás által megkövetelt szintet el tudja érni ez a terület, számos beruházást kell véghezvinni, amely az utóbbi időben lényeges leépítésen keresztülment szakmát próbatétel elé állítja. Magyarországon 1998-ig még tizenkét cukorgyár működött, ezek többsége több mint száz éve épült. A helyzet mára alaposan megváltozott: az orosz piac elvesztésével végleg kiderült, hogy a továbbiakban nem lehet nagy tömegű élelmiszer kivitelével számolni, és ez feleslegessé tette a meglévő kapacitások jelentős részét. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a cukoriparban is csak a nagy teljesítményű gyárak megtartásának voltak reális esélyei. Emellett csak a koncentrációval nyílhatott lehetőség a nagyobb volumenű műszaki fejlesztésre, és ezzel a hazai cukorgyártás európai színvonalának megteremtésére. Miközben az Európai Unióban a napi tízezer tonna cukorrépát feldolgozó gyárak bizonyultak életképesnek, addig a magyarországi üzemek között több négy-ötezer tonna kapacitású üzem is található.
Nehezíti a cukor- és a sütőipar helyzetét, hogy egyre jobban terjed a számlázás nélküli árumozgás, továbbá igen sok az illegális munkaerő, elsősorban a pékségekben. Ennek hátterében az áll, hogy a sütőipari termékeket forgalmazó kereskedelmi cégek egy része nyereséget könyvel el az értékesítésen, ugyanakkor a vállalkozások jelentős része nullszaldós, így képtelenek az alkalmazottakat az elvárásoknak megfelelően megfizetni. A sütőipari cégeknél az is egyértelmű, hogy a költségek növekedése az utóbbi időben nagyobb volt, mint az árbevételé. A legálisan működő vállalkozások árbevétel-arányos nyeresége néhány évvel ezelőtt még elérte a hét-nyolc százalékot, napjainkban a profit azonban mindössze két-három százalékot tesz ki. Ilyen körülmények között a cégek többsége nem tudja biztosítani a termékár-növekedéssel arányos béremelést. A szakma képviselői szerint ezért a minimálbér bevezetése is inkább feszültséget, mint előnyt jelentett ennek az iparágnak.
A sütőiparnak jelenleg a legnagyobb gondot az európai uniós csatlakozásból adódó minőségi követelmények teljesítése okozza. A Magyar Pékszövetség úgy ítéli meg, hogy a májusi belépésünk után a pékségek több mint harminc százaléka tönkremehet. A szövetség szerint a pékségek jelenleg rendkívül nehéz helyzetben vannak, ennek hátterében pedig részben a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium tevékenységüket szabályozó rendelete áll. A szakma hangsúlyozza: számos félreértésre adhat okot az, hogy a sütőipari vállalkozások jövőbeni követelményeinél nem a célt határozta meg a földművelési tárca, hanem csupán az eszközöket fogalmazta meg. További kérdéseket vet fel az is, hogy a Magyar Pékszövetség szerint az uniós követelmények ellenőrzése eltérő kritériumok alapján történik a multinacionális vállalatoknál, illetve a kis sütödék esetében.
A hipermarketek idén csak az alapanyagok és az energia áremelkedésének egy részét hárították át a vásárlókra, ám az még nem világos, hogy a jövőben mennyire változik ez a helyzet. Sok üzletben a péksütemények nagy részét helyben állítják elő, ami meglehetősen nagy előnyt jelent a kenyér és a péksütemények árának kalkulálásában.
Nemzetközi kapcsolatok
A Magyar Pékek Ipartestülete 2001 óta teljes jogú tagja a CEBP-nek, vagyis az Európai Nemzeti Pékszövetségek Nemzetközi Szervezetének. A CEBP tevékenysége rendkívül fontos az uniós irányelvek, jogszabályok, rendelkezések szakmai szempontból való véleményezése, a jogharmonizáció keretén belül, a szakma érdekeinek érvényesítése terén. Az UIB a pékek világszövetsége, amelynek 21 európai és több tengerentúli ország – USA, Dél-Amerika, Afrika és Új-Zéland – nemzeti pékszövetsége a tagja. Magyarország ez évtől válhat teljes jogú tagjává. A nemzetközi szakmai szervezetekhez – CEBP és UIB – való tartozás az egyre jobban globalizálódó piacok kialakulásával, illetve az EU-belépéssel rendkívül fontossá válik. Elengedhetetlen ugyanis a szakma állandó és aktív jelenléte azokon a nemzetközi fórumokon, ahol magas szinten képviselik a szakma érdekeit, megvitatják és eldöntik – vagy legalábbis véleményezik és megvétózzák – a szakmát érintő fontos kérdéseket, amelyek azután nemzetközi szintű ajánlássá, esetleg törvénnyé válva hosszabb távon befolyásolják, valamint meghatározzák az ágazat fejlődését, sorsát – az egyes országokban is.
