Visszamutogatás a postabotrányban

Visszautasítja a Magyar Posta korábbi vezetője, hogy a rossz helyszínválasztás vezetett a budaörsi logisztikai központban a küldeményválogatás március eleji összeomlásához. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter egy tegnapi televíziós műsorban bejelentette: ki fogja vizsgáltatni, hogy miért nem a fővárosban építették meg a feldolgozóegységet – amelynek egyébként ő maga rakta le az alapkövét.

Erdősi Csaba
2004. 03. 11. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Két vizsgálat is indult annak kiderítésére, hogy mi okozta a posta világszínvonalú gépekkel felszerelt, vadonatúj logisztikai központjának összeomlását, ami miatt egy héttel elcsúszott mintegy nyolcszázezer küldemény kézbesítése. Az elsőt Kovács Kálmán miniszter rendelte el, hogy megállapítsa, hibázott-e a posta előző vezetése, amiért Budaörsöt választották a központ helyszínéül, a második cégen belül keresi a felelősöket.
Kalmár István, a Magyar Posta 2002 nyarán, közvetlenül a kormányváltás után leváltott ügyvezető igazgatója lapunknak nyilatkozva visszautasította, hogy a helyszínválasztásnak bármi köze lenne a fiaskóhoz.
– A magam és a posta akkori vezetői nevében visszautasítom Kovács Kálmán feltételezését – nyilatkozta kérdésünkre Kalmár István.
– Budaörsöt nem véletlenül, hanem hosszú előkészítő munka után, 20 helyszín közül választottuk ki annak idején. Egy harminc-negyven fős, tapasztalt postai szakemberekből álló bizottság döntött, méghozzá teljes konszenzussal. A döntéssel akkor az üzemi tanács és a szakszervezetek vezetői is egyetértettek, ennek fényében különösen furcsállom, hogy a posta mégsem tudott elég munkaerőt átirányítani a központba.
Kalmár István figyelemre méltónak tartja, hogy amíg az új rendszer összeomlása okainak feltárását a szakminiszter a posta jelenlegi vezetőjére bízza, addig a helyszínválasztással maga foglalkozik. Ezzel egyértelműen politikai szintre emeli a kérdést, megfeledkezve arról, hogy a logisztikai központ tervét ugyan az előző vezetés készítette el, a kivitelezésről szóló szerződést azonban már a jelenlegi kormány alatt írták alá, sőt, a létesítmény alapkövét is ő maga rakta le.
Mint ismeretes, a nagyrészt automatizált elosztórészlegben azért állt le a küldemények feldolgozása, mert az utolsó percben kiderült, hogy a munkások egy része nem hajlandó elhagyni a Keleti pályaudvaron működő elavult, korábbi központot. Kovács Kálmán ennek kapcsán felvetette, hogy talán hiba volt elvinni a városból a részleget, elvágva azt a vasúttól.
Kalmár István erre reagálva felhívta a figyelmet, hogy a budaörsi központ egy szárnyvonal révén igenis megközelíthető vasúton. Úgy véli, a posta vezetőinek nem az utolsó pillanatban kellett volna felmérniük, ki hajlandó eljönni a Keleti pályaudvarról, főleg miután a szakszervezetek már tavaly novemberben is jelezték: a dolgozók egy része nem szívesen vállalná az utazást.
***
Két évszázadnyi ugrás.
A budaörsi központ elődjében, a Keleti pályaudvaron létesített levélfeldolgozóban meglehetősen elavult módszerekkel válogatták a küldeményeket. A napi 3 millió levélből 2,4 milliót kézzel dolgoztak fel, a maradékot pedig egy olyan szovjet gépsorral, amely gyakran képtelen volt felismerni a borítékra írt irányítószámot. A 9,5 milliárd forintos beruházással felépült új központban dolgozók XIX. századi körülmények közül csöppentek a XXI. századba. A modern gép az ömlesztve beöntött küldeményeket emberi segítség nélkül szortírozza.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.