Vita a honvédség fejlesztéséről

Vita a honvédség fejlesztéséről

Nyitray András: A hadsereg hosszú távú fejlesztéséhez való hozzáállást a politikai erők honvédelemről vallott nézetei és értékvilága határozza meg. Az ellenzék a haza védelmét tartja a legfontosabb feladatnak, de a kormány által benyújtott javaslatból az derül ki, hogy a másik oldal szinte mindent alárendel a szövetségesek elvárásainak. Ezt mutatja, hogy olyan képességeket csökkentenek vagy számolnak fel, amelyek szükségesek az ország védelméhez, ugyanakkor a külföldi missziók alapjait megteremtő intézkedések a legnagyobb támogatást kapják. Szemben az előző ciklusban 98 százalékos többséggel elfogadott konszenzusos országgyűlési határozattal, a mostani javaslat egyeztetése csak formális volt, és nem vette figyelembe az ellenzék módosító javaslatait. A kormány egyebek mellett nem foglalkozott azzal, hogy a magyar hadseregnek az ellenzék szerint nemcsak a NATO-ban, hanem önállóan is képesnek kell lennie a területvédelemre, nem építette be a határozatba a nemzetőrség felállításának szükségességét, és a hadkötelezettség visszaállításának lehetőségét hangsúlyozza, pedig erre semmi szükség, hiszen ez jelenleg is szerepel az alkotmányban. A Fidesz ezért nem fogadhatja el az országgyűlési határozatot.

Előtérben a NATO-elvárások

Vadai Ágnes (MSZP): Két MDF-es módosító indítványt is elfogadott a parlament honvédelmi bizottsága és egy olyan szövegmódosítást, amely egybecseng az ellenzék szándékaival. A kormány javaslatában is szerepel, hogy az első számú feladat az ország szuverenitásának és területi integritásának védelme. Ugyanakkor természetes, hogy ezt a NATO keretein belül képzeljük el, hiszen a szövetség részei vagyunk, és nemzeti konszenzus van arról, hogy szövetséges kötelességeinket teljesíteni kell. Az előző ciklusban elfogadott határozat még a szeptember 11-i terrorcselekmény előtt született, azóta viszont alapvető változások történtek a biztonságpolitikai felfogásban. El kell fogadnunk, hogy hagyományos katonai támadás nem fenyegeti hazánkat, de új kihívások elé kell nézni – ilyen például a terrorista akciók veszélye –, amelyekhez más típusú feladatokat is meg kell határozni. Az ellenzék és a kormány felfogása között alapvető ellentmondás az, hogy mi úgy gondoljuk, a jövőre kialakítandó negyvenezer fős professzionális hadsereg megfelelő felszereltséggel majd alkalmas lesz az ország védelmére. Mivel a NATO tagjai vagyunk, úgy kívánjuk felhasználni az erőforrásainkat, hogy a lehető legjobban megvédhessük az országot, de ez a lehető legkevesebb költséggel járjon.