Személycserét hajtott végre a szerb titkosszolgálat élén a minap hivatalba lépő Kostunica-kormány. A sietség nem keltett feltűnést, az új titkosszolgálati főnök személye annál inkább. Rade Bulatovicsot ugyanis összefüggésbe hozták Zoran Djindjics szerb miniszterelnök meggyilkolásával. A Szablya fedőnevű rendőrségi akcióban – amikor ezreket vettek őrizetbe – letartóztatták Bulatovicsot is, ellenséges szervezkedés gyanújával. Akkoriban ugyanis az alvilág vezetőivel, a hírhedt zimonyi klán főnökeivel találkozott, Milorad Lukovics Legijával, aki még mindig nem került rendőrkézre, és Dusan Szpaszojevics Siptárral, akit a rendőrség „tűzharcban” kivégzett. Ezeket a személyeket később Djindjics gyilkosaiként azonosították. Kostunicáék akkor politikai leszámolást emlegettek. Bulatovics ellen nem is emeltek vádat, bizonyítékok hiányában elengedték. Mindazonáltal több mint furcsa, hogy annak a szolgálatnak az élére helyezik, amely annak idején vizsgálódott ügyében. Sokan a revansizmustól tartanak, s attól is, hogy a Kostunica vezette Szerbiai Demokrata Párt veszi át a kormánytól függetlenül működő titkosszolgálat, illetve a teljes biztonsági szektor feletti ellenőrzést. Bulatovics ugyanis Kostunica biztonsági tanácsadója volt, amikor Kostunica a jugoszláv elnöki tisztséget töltötte be Milosevics megbuktatása után.
A Kostunica-kormánynak közben még több magyarázkodnivalója akadt. Kiderült, hogy a belügyminiszter ifjúkorában alkalmi betörő volt. Dragan Jocsics rendőrminiszter bevallotta, megbánta, a sajtó pedig ironikusan hozzáteszi: a betyárból lesz a legjobb pandúr. Kostunica védelmébe vette miniszterét, s kijelentette, a kormány minden tagja a teljes bizalmát élvezi. Pedig akkor még nem gondolt arra, hogy az igazságügy-miniszterrel is gondjai lesznek, akiről az derült ki, hogy 1985-ben a belgrádi kerületi bíróság bírájaként verbális deliktumért mondott ki ítéletet egy politikai perben. Zoran Sztojkovics kinevezése miniszterré nagy kárt okoz a kormány tekintélyének, hangoztatja a Vajdasági Ügyvédi Kamara. Személye nem szavatolja a független bíráskodás feltételeit, emeli ki közleményük.
Nézeteltérés az államközösség ügyében