Személycserét hajtott végre a szerb titkosszolgálat élén a minap hivatalba lépő Kostunica-kormány. A sietség nem keltett feltűnést, az új titkosszolgálati főnök személye annál inkább. Rade Bulatovicsot ugyanis összefüggésbe hozták Zoran Djindjics szerb miniszterelnök meggyilkolásával. A Szablya fedőnevű rendőrségi akcióban – amikor ezreket vettek őrizetbe – letartóztatták Bulatovicsot is, ellenséges szervezkedés gyanújával. Akkoriban ugyanis az alvilág vezetőivel, a hírhedt zimonyi klán főnökeivel találkozott, Milorad Lukovics Legijával, aki még mindig nem került rendőrkézre, és Dusan Szpaszojevics Siptárral, akit a rendőrség „tűzharcban” kivégzett. Ezeket a személyeket később Djindjics gyilkosaiként azonosították. Kostunicáék akkor politikai leszámolást emlegettek. Bulatovics ellen nem is emeltek vádat, bizonyítékok hiányában elengedték. Mindazonáltal több mint furcsa, hogy annak a szolgálatnak az élére helyezik, amely annak idején vizsgálódott ügyében. Sokan a revansizmustól tartanak, s attól is, hogy a Kostunica vezette Szerbiai Demokrata Párt veszi át a kormánytól függetlenül működő titkosszolgálat, illetve a teljes biztonsági szektor feletti ellenőrzést. Bulatovics ugyanis Kostunica biztonsági tanácsadója volt, amikor Kostunica a jugoszláv elnöki tisztséget töltötte be Milosevics megbuktatása után.
A Kostunica-kormánynak közben még több magyarázkodnivalója akadt. Kiderült, hogy a belügyminiszter ifjúkorában alkalmi betörő volt. Dragan Jocsics rendőrminiszter bevallotta, megbánta, a sajtó pedig ironikusan hozzáteszi: a betyárból lesz a legjobb pandúr. Kostunica védelmébe vette miniszterét, s kijelentette, a kormány minden tagja a teljes bizalmát élvezi. Pedig akkor még nem gondolt arra, hogy az igazságügy-miniszterrel is gondjai lesznek, akiről az derült ki, hogy 1985-ben a belgrádi kerületi bíróság bírájaként verbális deliktumért mondott ki ítéletet egy politikai perben. Zoran Sztojkovics kinevezése miniszterré nagy kárt okoz a kormány tekintélyének, hangoztatja a Vajdasági Ügyvédi Kamara. Személye nem szavatolja a független bíráskodás feltételeit, emeli ki közleményük.
Nézeteltérés az államközösség ügyében
Brüsszel azt reméli, hogy a montenegrói és az új szerbiai vezetés az egy éve létrejött államközösség megerősödésén munkálkodik majd, Podgorica szerint viszont a két tagköztársaságnak a cseh–szlovák mintára külön kell válnia. Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a vasárnapi podgoricai Vijesti című lapnak adott interjújában méltatja Vojislav Kostunica új szerb kormányfőt azért, hogy beiktatása előtti parlamenti programbeszédében az államközösség megerősítése mellett szállt síkra. Mintegy előre eloszlatva Solana reményeit, Filip Vujanovics montenegrói elnök kijelentette: mind Montenegró, mind Szerbia számára az lenne a legjobb, ha a két köztársaság különválna. (MTI)
