Április végén tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés a fiatalon kivégzett Mansfeld Péter szobráról szóló előterjesztést, hiszen ehhez hozzájárult tegnap a főpolgármesteri kabinet. Az emlékműállítást egy, a Sajtóklub által létrehozott mozgalom résztvevői kezdeményezték, amelyet a II. kerületi Világifjúsági parkban helyeznének el. A kerület már hozzájárult a szobor felállításához. Nem biztos azonban, hogy a Fővárosi Közgyűlés baloldali többsége megadja az engedélyt.
Schiffer János kultúráért felelős főpolgármester-helyettes ugyanis a kabinetülésen úgy vélekedett: Mansfeld Péter tevékenységének megítélésében nincs konszenzus. A szocialista városvezető álláspontja nem előzmények nélküli. Ismert, egy Csongrád megyei MSZP-s képviselő néhány hete kijelentette: „Egyesek szerint megkérdőjelezhető Mansfeld Péter mártírsága, mivel vitatható ’56-os szerepe.” Móra József helyi szocialista képviselő ezért azt is megvizsgáltatná, hogy jó helyen van-e a forradalomban játszott szerepéért kivégzett fiatalember emléktáblája a Csongrád városi Sághy Mihály szakközépiskolában. Az MSZP-s politikus egyébként Eörsi László történész tanulmányára hivatkozott, amikor megkérdőjelezte Mansfeld Péter mártírságát. Eörsi az ’56-os Intézet munkatársa, s dolgozatában kiemeli: „A pártállami időkből még források híján kialakult legendák szívósnak bizonyultak, majd az utóbbi években Mansfeld tragédiáját a polgári-nemzeti erők használták fel aktuálpolitikai célokra.” Szerinte a 16 évesen letartóztatott, s két év múlva kivégzett Mansfeld Pétert főképp lopásokért és egyéb bűncselekményekért, valamint dacosságáért ítélték halálra. Mint arról beszámoltunk, Teleki Pál után Wass Albert szobrának felállítását sem engedélyezte Budapest területén a városvezető koalíció, ahogy ahhoz sem járultak hozzá, hogy a szintén ’56-os mártír Tóth Ilonáról utcát nevezzenek el a XVI. kerületben.
"Ez a hely a hazám" - mutatjuk az év egyik legszebb magyar dalát! - videó