Sajnálatosnak nevezte Kövér László, a bizottság elnöke , hogy a kabinet két tagja, Kiss Péter és Tóth András nem tartja indokoltnak Ron Werber nemzetbiztonsági ellenőrzését, holott a kormányzat de facto az ő irányítása alá került. Arra a felvetésünkre, hogy az izraeli kampányszakértő állítólagos titkosszolgálati múltjáról már külföldi lapok is írtak, megjegyezte: a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és az Információs Hivatal (IH) is kényes helyzetben van, hiszen Ron Werber Medgyessy Péternek és a kormánynak ad tanácsot. A bizottság baloldali képviselői azzal érvelnek, hogy Werber nem a kormány alkalmazottja, nem jut bizalmas információkhoz, csak az MSZP-vel áll kapcsolatban. Ismert azonban, hogy korábban a Miniszterelnöki Hivatal is megbízást adott a szakértőnek.
Hárs Gábor (MSZP) élesen bírálta a nemzetbiztonsági bizottság elnökét, mivel szerinte Kövér alkalmatlan feladatára. Ezt azzal indokolta, hogy képtelenség a politikus azon állítása, miszerint a magyar kormányt külföldi titkosszolgálatok befolyásolják. Hárs szerint a szolgálatok vezetői tegnap megnyugtatták a bizottságot. A fideszes politikust nem. Hárs Gábor megerősítette: pártja továbbra is érvényben lévőnek tartja azt a felszólítást, hogy a Fidesz váltsa le a nemzetbiztonsági bizottság éléről Kövér Lászlót. A fideszes politikus erre reagálva kifejtette: örömmel adná át a helyét egy MSZP-s képviselőnek, hiszen ez azt jelentené, hogy kormányváltás történt az országban, mivel a törvény szerint a nemzetbiztonsági bizottság elnöke mindig ellenzéki. Hozzátette: Tóth András legtöbbször pártpolitikusként szólal meg, s időről időre a politikai küzdőtérre lökdösi a nemzetbiztonsági szolgálatokat. – Kiss Péter, aki kancelláriaminiszterként a titkosszolgálatokat felügyeli pedig semmi érdemi energiát nem fordít erre a területre – jegyezte meg Kövér László.
Az NBH, az IH és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetőinek tavalyi évről szóló beszámolóját a bizottság egyhangúlag elfogadta, szakmai munkájukat jónak értékelte, és kiderült az is, hogy Magyarország nemzetbiztonságát nem fenyegeti konkrét veszély.
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban