Súlyos szabálytalanságokat követett el az utóbbi években gazdálkodása során a BKV tulajdonában lévő Vasúti Járműjavító Szolgálat (VJSZ) Kft. Mindezeket egy lapunk birtokába jutott belső ellenőrzési jelentés támasztja alá. A dokumentum szerint a cég 2002-ben 893 millió forintos veszteséget termelt annak ellenére, hogy 350 millió forintos nyereséget prognosztizáltak arra az évre. A veszteség olyan öszszetevőkből állt, mint például a szerződések késedelmes teljesítéséből adódó kötbér, az adóellenőrzéssel kapcsolatos kifizetések, a rossz készletgazdálkodás és nem utolsósorban a finanszírozási problémák. A jelentés kifogásolja, hogy a kft.-nél 2002-ben több mint „67 ezer munkaóra esett ki”, amelyet idegen munkaerővel, azaz külső cégek megbízásával pótolt a társaság.
*
Csak ez a tétel 411 millió forintos veszteséget okozott. A revizori jelentés legérdekesebb része az, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy a raktári készleteket nem ajánlotta fel értékesítésre a járműjavító az anyavállalatának, vagyis a BKV-nak, a járműjavító „üzemek folyamatosan visszavették és építették be termelésük során a selejtezett készletből különböző anyagféleségeket, melyek raktári készletének visszaforgatása nem történt meg”. Az egyik raktárhelyiségben például az derült ki a nyilvántartás ellenőrzése után, hogy 15 tételnél – köztük a gázolajnál – nem egyeztek az adatok. A revizorok kérdésére a beszerzési osztály vezetője nem tudott a raktár létezéséről, a raktárvezető pedig azt közölte, hogy az ellenőrzött épület tudomása szerint üres. A belső ellenőrzési csoport megállapította, hogy közbeszerzés nélkül adott el a vasúti járműjavító kft. 2,4 millió forintért egy 100 millió forint értékű, leselejtezett készletet, amelyből csak az ezüst 4,6 millió forintot tett ki. „Mivel az adózás előtti eredményt csökkentették a fentiekben említett összeggel, majd a selejtezett készletekből raktári forgalmazás mellőzésével használták fel, adócsalást követett el a kft.” – állítja a dokumentum. A BKV VJSZ Kft.-je egyedül mintegy hétszázmillió forinttal növelte 2002-ben a közlekedési társaság veszteségét, annak ellenére, hogy ebben az évben 1,350 milliárd forinttal konszolidálta az állam az adósságát.
A BKV Rt. mérlegelte, hogy a hatóságokhoz forduljon a történtek miatt – reagált kérdésünkre Szentgyörgyi Tamás, a vállalat gazdasági vezérigazgató-helyettese. Mint fogalmazott, ezt azért nem tették meg, mert önrevízióval rendezni lehetett a problémás kérdéseket. Hozzátette ugyanakkor, hogy elbocsátások és fegyelmi eljárások történtek a belső ellenőrzési jelentés elkészülte után. Arra a kérdésünkre, hogy miért közös megegyezéssel – és információink szerint több mint 30 millió forintos végkielégítéssel – távozott posztjáról a járműjavító kft. ügyvezetője, Szentgyörgyi azt válaszolta: minden információt mérlegeltek, azután határoztak a fent említett döntésről. Hozzátette: a jelentést nem hallgatták el, azt tárgyalta a BKV igazgatótanácsa is. A Városháza szakbizottságai viszont nem látták a dokumentumot, mint ahogy a közgyűlés elé sem került.
Esernyő nélkül ma kockázatos elindulni