Ismét feszültté vált Románia és Ukrajna viszonya, miután a kijevi hatóságok hozzáláttak egy, a Dunát a Fekete-tengerrel összekötő csatorna megépítéséhez. A héten elkezdődött munkálatok során az ukránok három kilométeres csatornát ásnak a folyam Bastroe-ágára, a két állam határának közvetlen közelében. A gátépítést gazdasági tényezők indokolják, jelenleg ugyanis az ukránok kizárólag román felségvizeken, a Duna Sulina ágán tudnak lehajózni a folyamon keresztül a Fekete-tengerre. Márpedig ez roppant költségeket ró a volt szovjet tagállamra: kijevi számítások szerint Ukrajna az utóbbi öt évben 600 millió dollárt fizetett a sulinai csatorna használata fejében. Kijev a német Josef Mobius Baugesellschaft Gmb-vel 15 millió dollárért építteti meg a gátat, amely a tervek szerint augusztusban lesz készen. Az első kapavágáson részt vevő kijevi szállításügyi miniszter kijelentette: a csatornán évente mintegy ezer hajó halad majd keresztül, ami hozzávetőlegesen évi 50 millió dolláros hasznot hoz az államnak.
Csakhogy Bukarestben egyáltalán nem nézik jó szemmel az ukránok tervét, amely miatt Románia elveszíti a Duna és a Fekete-tenger közötti kijárás fölötti monopóliumát. A román külügyminisztérium a napokban nemzetközi fórumoknál jelentette fel Kijevet, azzal vádolván, hogy a csatorna megépítésével súlyosan veszélyezteti a Duna-delta élővilágát. A románok azt is kifogásolják, hogy Ukrajna nem tájékoztatta őket szándékáról, sőt Bukarest többszöri megkeresésére sem válaszoltak. A két államot egyébként a határvizek használatáról kötött kétoldalú, illetve a Duna hosszú távú védelméről szóló európai egyezmények kötelezik arra, hogy tájékoztassák a másik felet a folyam vízminőségét, folyásirányának megváltoztatását érintő elképzelésekről. Nem beszélve arról, hogy a Duna óvására hivatott, bécsi székhelyű nemzetközi bizottság tavaly felszólította Kijevet: addig ne fogjanak neki a csatorna kiépítésének, amíg el nem készül egy, a munkálatoknak a Duna-delta élővilágára gyakorolt hatását vizsgáló tanulmány.
Az ügyben a nemzetközi környezetvédők és ornitológusok is felkapták a fejüket. Szakértők szerint a folyam elterelése, az ukrán–román határon dolgozó erőgépek beláthatatlan pusztítást eredményeznek a Duna-delta páratlan élővilágában. Ugyanis a folyam több mint 5000 négyzetkilométer kiterjedésű deltája – amely 82 százalékban Románia, míg 18 százalékban Ukrajna területén található – rendkívül értékes flórával és faunával rendelkezik. Öszszesen 1456 állatfaj lakja a vidéket, több mint száz hal- és 300 madárfaj él a területen. Utóbbiak közül érdemes kiemelni a 2500 párt számláló pelikántelepet, amely egyedülálló Európában.
Szigetvita. A két ország között hosszú ideig folyt vita a fekete-tengeri Kígyók szigete tulajdonlása körül, amely alatt több milliárd dollár értékű kőolajtartalék nyugszik. A mindössze 12 négyzetkilométeres sziklás földdarab 1948-ban lett a Szovjetunióé, annak felbomlása után pedig Ukrajna fennhatósága alá került, ám Románia mindvégig magának követelte. A viszályt nemrég látszólag lezárták a Ion Iliescu és Leonyid Kucsma által aláírt ukrán–román alapszerződéssel. Ebben a románok lemondtak ugyan a szigetről, a Duna-delta Fekete-tenger felőli ellenőrzésében stratégiai pontnak számító földdarab birtoklása és a felségvizek tekintetében azonban ma is eltérőek az álláspontok. (R. Sz.)
