Egymástól távol eső közösségek kapcsolattartását és szoros együttműködését segíti elő a videokonferencia alapú kommunikáció, aminek jelentőségét az adja, hogy – a valósághoz hasonló személyes jelenlét biztosításával – az eddig alkalmazott módszereknél sokkal hatékonyabban támogatja a csoportmunkát. A Nemzeti információs infrastruktúra fejlesztési program 2003 közepén indított videokonferencia-projektet, aminek az volt a célja, hogy a hazai akadémiai közösséget országos méretű, korszerű videokonferencia-infrastruktúrával és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokkal lássa el.
A program pályázat útján jutott forrásokhoz, így legutóbb országos szinten harminchat professzionális, tárgyalótermi kategóriájú videokonferencia-végberendezést helyeztek el harmincegy felsőoktatási és kutatói intézménynél, illetve könyvtárnál. Az intézmények ilyen módon megfelelő hang- és képminőséget nyújtó, párhuzamos prezentáció közvetítésére is alkalmas, modern videokonferencia-végberendezésekhez juthattak. A berendezéseket az intézményekben a dolgozók és hallgatók korlátlanul és díjmentesen vehetik igénybe, a kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt. A videokonferencia lehetősége tehát már a legtöbb jelentős hazai felsőoktatási és kutatóintézményben, illetve nagy könyvtárakban is rendelkezésre áll.
A szolgáltatás IP-alapú, amelyet a program nagy sebességű gerinchálózatán keresztül valósítanak meg, biztosítva ezzel a videokonferencia forgalmi díjtól mentes és korlátozás nélküli használatát, költséghatékony üzemeltetését. A Nemzeti információs infrastruktúra fejlesztési program számos értéknövelt szolgáltatást is biztosít felhasználóinak. A központi kiszolgáló infrastruktúra lehetővé teszi, hogy egyszerre akár több tíz végpont is bekapcsolódhasson egyetlen konferenciába.
Az egyre szélesedő és jelentősebbé váló külföldi kapcsolatokkal rendelkező akadémiai közösség számára a nemzeti fejlesztési program nemzetközi IP-alapú videokonferencia-kapcsolatot biztosít.
origo.hu
Harckocsik lepik el Budapest belvárosát
