Mintegy húsz-huszonöt százalékkal több kátyú keletkezett idén az év első felében Budapesten, mint tavaly az év hasonló időszakában – jelentette ki lapunk kérdésére Csanádi Csaba, a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Rt. közútfenntartási igazgatója. Mint mondta, évente általában százezer új úthiba keletkezik az utakon, 2004-ben azonban már megközelítőleg 86 ezer kátyú jelent meg. Idén az FKF számára valamivel több mint egymilliárd forintot különítettek el toldozásra, ebből mintegy hétszázmilliót már elköltött a cég. Az igazgató szerint a lyukak számának emelkedését az utak elöregedése okozza, bár szerinte rosszat tett az elhúzódó tél, illetve a csapadékos nyárkezdet is. Csanádi kijelentette: az idén újonnan keletkezett kátyúk közül ötszáznál valamivel több vár még javításra.
Csanádi elmondta azt is: az FKF Rt. alapvetően saját erőforrással és alapanyaggal végzi el a kátyúzási munkálatokat a fővárosi úthálózaton. Hozzátette azonban, hogy voltak rövidebb időszakok, amikor alvállalkozót bíztak meg az úthibák kijavításával. Érdeklődésünkre nem kívánta elárulni, hogy mely céget kérték fel ezekre a rövidebb időszakokra a kátyúk betömésére.
Az útjavító gépeket hiányolja Budapestről a Főtaxi forgalmi igazgatója. Veszlényi Gábor szerint nem az a probléma, hogy egyre több a kátyú, hanem az, hogy egyre mélyebbek, tehát egyre veszélyesebbek a gödrök. Mint mondta, korábban nem volt jellemző az öt centinél mélyebb kátyú, mostanában azonban szinte csak ilyen van, s ez már-már életveszélyes.
A Rádiótaxi irodavezetője is kételkedik abban, hogy a nyár végéig eltűnnének a kátyúk a budapesti utcákról. Varga Tamás szerint is folyamatosan romlik a helyzet, hiszen tapasztalatai szerint a frissen kijavított úthibák két héten belül újra megjelennek. Szerinte a csapadékos időjárás miatt még fontosabb lenne a kátyúzás, mert esőben még csak nem is látni a mélyedéseket, ez pedig fokozottan balesetveszélyes.
Nem tapasztaltak útjavítási munkákat a 6x6 Taxi munkatársai sem. A cég diszpécserszolgálatának vezetője is azt emelte ki, hogy egyre több autó hibásodik meg, egyre magasabbak a szervizköltségek. Állítása szerint a biztosítók általában megtérítik a kárt, ám a procedúra túl sokáig tart.
A közterület-fenntartó az Allianz Hungária Biztosítóval kötött szerződést a kátyúkkal kapcsolatos károk rendezésére. A biztosító kommunikációs igazgatója lapunk kérdésére elmondta: ők csak azokkal a bejelentésekkel foglalkoznak, amelyeket az FKF juttat el hozzájuk, azaz amelyeknél a vállalat elismeri a felelősségét. Sipos Jenő közölte: tavaly az ilyen esetek öt-tíz százalékkal szaporodtak meg a korábbi évekhez viszonyítva. Tudatta azt is: idén az elmúlt két-három hónapban érzékelhetően csökkent a bejelentések száma, ám szerinte ez minden esztendőben így van. A kátyús balesetek ugyanis elsősorban az őszi-téli időszakra jellemzők.
A lapunk által megkérdezett más biztosítótársaságok nem kezelik külön a kátyúkkal kapcsolatos bejelentéseket a más típusú balesetek miatti bejelentésektől, így nem is tudták megmondani, hogy változott-e az ilyen bejelentések száma az utóbbi időben.
Útteszt. Ma már pontos adatokkal igazolható, hogy a fővárosi rossz utak is okolhatók a járművek gyors elhasználódásáért. Sánta László úttesztje során kiderült: olykor a normális terhelés harmincszorosa éri Budapesten a kocsikat. Sánta László, az Autótulajdonosok Országos Érdekvédelmi Szervezetének elnöke, aki évek óta lopott kocsikat keres és talál, egy speciálisan felszerelt kocsival felmérte a hazai utak állapotát, hogy felhívja az illetékesek figyelmét a tarthatatlan helyzetre. Autójába a KFKI kutatói építették be a szabadidejükben kifejlesztett érzékelőrendszert. Ez összesen tizenhat ponton mérte a kocsit érő erőket, főként a futóműnél. Sánta László másfél napon át autózott, csaknem ötszáz kilométert tett meg a fővárosban, autópályán és országúton. Az adatokat számítógép rögzítette, és egy műhold a nap minden másodpercében figyelte, hogy éppen merre járt. A műhold ötméteres pontossággal határozta meg a gépkocsi helyét, és állandóan mérte sebességét. Így utólag rekonstruálható, hogy mennyivel és hol ment akkor, amikor jelentős erőhatások érték a kocsit. A teszt adatai szerint a rossz utak alaposan megviselik a kocsikat. A felmérés dokumentációjából kiderül, hogy a rossz minőségű utakon a futóművet ért terhelés gyakran meghaladta a normális érték ötszörösét. Ennél is megdöbbentőbb eredmények születtek akkor, amikor kátyún gurult át a kocsi. Amikor az autó kereke belehajtott a gödörbe, majd kipattant onnan, akkor az átlagos terhelés több mint tízszerese érte a kocsit – volt azonban olyan pillanat is, amikor az alkatrészeknek hússzor-harmincszor nagyobb erőket kellett elviselniük, mint sima aszfalton. A rosszabb minőségű utak nemcsak az alkatrészek gyakoribb cseréje, hanem a megnövekedő fogyasztás miatt is többletköltségeket okoznak az autósoknak. Ráadásul a futómű alkatrészeinek kopása veszélyezteti a közlekedésbiztonságot, hiszen elképzelhető az is, hogy egy autó a két műszaki vizsga között amortizálódik balesetveszélyessé. (V. A.)
Költséges közlekedés. Az autók műszaki állapotára mindenképpen károsak a Budapest területén ezerszámra található kátyúk. Ha a gépjárművek az aszfaltrepedéseken lassan mennek át, akkor a súrlódó, egymáson elcsúszó, kopó alkatrészek mennek tönkre, ha gyorsan hajtanak át azokon, a futómű és a kerék is maradandó alakváltozáson mehet keresztül. A gödrök elsősorban a futómű szerkezetének meghibásodását okozzák. Az autót érő ütések hatására a gömbfejek, gömbcsuklók deformálódnak, de a lengéscsillapítók és a rugók is nehezen viselik a többletterhelést. A gyakori úthibáknak köszönhetően a keréktárcsa íve módosul, és a gumi szárszakadásos lesz, ami defekthez is vezethet. A személyautókat – a terepjárókkal ellentétben – nem a kátyúkkal teli utak igénybevételének megfelelő, megerősített alkatrészekkel gyártják, ezért a szokásos hat év helyett már egy év után meghibásodnak, felbecsülhetetlen összegben pluszköltséget róva az autósokra. (Sz. D.)
