Másodlagosak a magyarságon belüli viták

Olyan üzenetet kell megfogalmaznunk a románoknak, hogy ne tekintsék ellenségnek a magyar jelöltet – fogalmazta meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) választási üzenetét lapunknak adott interjújában Markó Béla. Az RMDSZ elnöke sajnálja, hogy a Fidesz nem látja be: az általa támogatott erdélyi politikai áramlat kisebbségben van.

Milyen eredményekre számít a mostani helyhatósági választásokon, amikor számos magyar jelölt indul függetlenként, vagy román pártok listáin?
– Székelyföldi kollégáim úgy tájékoztattak, hogy az idén kevesebb magyar jelölt indul függetlenként vagy román pártok listáin, mint 2000-ben. A hat százalék körüli népszerűséggel bíró RMDSZ minden választáskor a magyarok támogatottságára számít, tehát nagy hullámzásra nem lehet gondolni. Olyan üzenetet kell megfogalmaznunk a románoknak, hogy ne tekintsék ellenségnek a magyar jelöltet. Az eredmény alapvetően azon múlik, mekkora lesz a magyarok részvétele a voksoláson. Ilyen szempontból valós az esélye, hogy Marosvásárhelynek ismét magyar polgármestere legyen, de mivel a városban immár alatta vagyunk az ötven százaléknak, nagyon meg kell mozdulnia a magyar közösségnek a sikerért. Kolozsváron is sok múlik azon, hogy a magyarok kellő számban elmenjenek szavazni, és Ioan Rus kormánypárti jelöltre voksoljanak.
– Az MPSZ szimpatizánsai az RMDSZ-t okolják a választásokból való kizárásért. Nem tart attól, hogy ezek a magyarok nem mennek el szavazni?
– Bízom abban, hogy elmennek. Az önkormányzati tisztségek megszerzéséhez hasonló komoly tét mellett eltörpülnek a magyarságon belüli politikai viták. Valósak ugyan, de hozzájuk képest másodlagosak, és ezt közösségünk érzékeli. Jó példa erre a tavalyi alkotmánymódosítás. Akkor is voltak szembenállások, de ezeket mindenki félretette, és a magyarok túlnyomó többsége a román alkotmány módosítására szavazott.
– Az erdélyi politikai erőviszonyokat markánsan befolyásolják a magyarországi pártokkal fenntartott kapcsolatok. A Fidesz például köztudottan Szász Jenő MPSZ-elnökkel rokonszenvez, az SZDSZ és az MSZP képviselői pedig nyíltan az RMDSZ-nek kampányolnak.
– A köztünk és a magyarországi politikusok közötti viták nyilvánvalóan nem hasznosak az erdélyi közélet számára. A mindenkori magyar kormánnyal igyekszünk jóban lenni, de vannak konfliktusaink. Nem tartjuk hasznosnak, ezért mi nem kezdeményezzük a nyilvános konfliktusokat, amit a mindenkori magyar ellenzék nehezményez. Alapvető különbség van aközött, aki az RMDSZ-t, illetve aki az MPSZ-t támogatja. Az RMDSZ támogatása nem feltétlenül kell, hogy személyek vagy politikai áramlat támogatását jelentse. Szeretném úgy értelmezni, hogy aki az RMDSZ-t támogatja, az egyszerűen az erdélyi magyarság egységes politikai képviseletének gondolatát támogatja. Aki viszont az MPSZ-t támogatja, az az egységes képviselet elé helyezi, hogy Erdélyben is különböző pártokra szakadjon a közképviselet. A Fidesz többnyire az RMDSZ-en belüli ellenzéki csoportosulást támogatta, ennek ellenére folytattuk a párbeszédet. Úgy látom, most nem tudták elfogadni, hogy az általuk támogatott áramlat kisebbségben van az RMDSZ-ben.
– Az erdélyi magyarság autonómiájával kapcsolatban eddig számtalan koncepció megfogalmazódott. Milyen autonómiát képzel el a majdani uniós Romániában?
– Nem gondolom, hogy az autonómia megvalósítását illetően az EU-csatlakozás határvonal lenne. Ha így szemlélnénk, akkor azt jelentené, hogy a felvidéki magyarságnak soha nem lesz autonómiája, hiszen Szlovákia az EU-n belül van, de még nem vívták ki az autonómiát. A következő években szerintem fel kell gyorsítani a megoldási folyamatokat, és el kell jutni az autonómiának egy minél magasabb fokára. Választások után azonnali prioritás a romániai gazdasági-fejlesztési régiók kérdésének újratárgyalása, emellett folytatni kell a közigazgatás decentralizációját. Még egyszer mondom, nem tekintem éles határvonalnak az EU-ba való belépést, amely fontos döntés, de Románia integrációja azzal nem fejeződik be.