Lehet-e jól üzletet kötni a magyar tőzsdén, érdemes-e hazai részvényt vásárolni, vagy inkább a már kézzel fogható, elérhető nemzetközi tőkepiacokon kell haszon reményében befektetni? A magyar tőzsde forgalma az elmúlt egy év során megsokszorozódott, ez köszönhető a külföldi tőke megjelenésének, valamint a Budapesti Értéktőzsde által indított felvilágosító kampánynak.
A BÉT jelentős energiát, tőkét invesztált a befektetőket ösztönző kampányba, ami az elmúlt hónapok adatai alapján utólagosan sikeresnek nevezhető. A befektetők ráeszméltek, hogy a nemzetközi tőkepiacokon a nyelv és a termékkör átfogó ismerete nélkül nehéz befektetni, így a magyar tőzsdén próbálkoztak. A befektetési alapok megjelenésével a kisbefektetők is „szóhoz” jutottak. Az alapok elsősorban a nagyobb forgalmú, menekülési lehetőségekkel bíró (egy tőkepiaci válság esetén könynyen eladható) papírokba szeretne fektetni, ilyen a Richter, a Mol, a Matáv, az OTP és néhány kisebb kapitalizációjú részvény (például az FHB Földhitel- és Jelzálogbank).
A tőzsde befektetésélénkítő kampányát az is mutatta, hogy egy év alatt a BUX-index 29,4 százalékkal, azaz 3433,32 ponttal emelkedett. A tőzsdemutató növekedéséhez a vezető részvények mellett néhány, a BUX-kosárban szereplő kisebb forgalmú papír is hozzájárult.
A négy blue chip viszont kiemelkedő eredményeket produkált a 2003. júliustól 2004. júliusig tartó időszak alatt, így azok az invesztorok, akik tartották tavalyi pozíciójukat, a vezető részvényekkel jól jártak. A legnagyobb nyereséget az OTP produkálhatta 48,3 százalékos növekedésével: aki a legnagyobb magyar bank részvényeit vásárolta, az tavaly 2201 forintért vehette meg a pénzintézet papírjait, s idén július végén már 2058 forintot realizálva, 4259 forintért adhatta el. Ez azt jelenti, hogy aki egymillió forint tőkét fektetett be, az invesztált összeg közel 50 százalékát, 480 ezer forintot kaphatott készhez, ha eladta a részvényeit. Az elemzők azt jósolják, hogy az OTP-papírok árfolyamának nem szabhat gátat semmi, hiszen a menedzsment mindent megtesz annak érdekében, hogy a bank Kelet-Közép-Európa legnagyobb pénzintézetévé váljon. A társaság akvizícióival határainkon túlra lépett, az OTP először a IRB szlovákiai bank megvásárlásával 2002 márciusában kezdte meg külföldi felvásárlási tevékenységét, azóta az IRB-t már OTP Banka Slovensko névre keresztelték. 2003 májusában a bulgáriai DSK pénzintézet megvásárlását ünnepelték az OTP vezetői Szófiában. Idén a magyar bank a romániai RoBank felvásárlásával újabb bástyát épített ki. Ezzel még nincs vége a si-kersztorinak, hiszen közben a szerbiai Jubank 88 százalékos állami tulajdonának privatizációja is megkezdődött, ezen a tenderen eddig még nem ismertetett eredményt ért el az OTP. A bank amúgy évről évre az elemzőket meglepő eredményeket mutat fel, az utolsó – első negyedéves gyorsjelentése – azt mutatja, hogy annak, aki tavaly 2200 forint körül vásárolta az OTP-papírokat, érdemes még tartani azokat, a pénzintézet ugyanis kellemes meglepetéseket okozhat a részvényeseknek.
Amúgy a bank az idei év első három hónapjában 25,664 milliárd forint előzetes adózás utáni eredményt ért el, mely 8,100 milliárd forinttal, 46,1 százalékkal magasabb lett, mint 2003-ban.
Hasonlóan jó befektetésnek bizonyult a Mol-részvények tartása is. A magyar olajipari társaság is a közeli térségben próbál szerencsét, a szlovákiai Slovnaft akvizícióval és a horvátországi INA társaság megvásárlásával már nemzetközi méretűvé nőtt. A Mol-részvények értéke egy év alatt 33,3 százalékkal nőtt. Az a befektető, aki tavaly júliusban 5680 forint körüli áron vásárolt olajipari papírt, egy évre rá már 8510 forintért eladhatta. A növekedés még mindig háromszorosa annak, amit a magyar bankok a lekötött betétekre kínálnak jelenleg. Igaz, a kockázat nagyobb, mint az egyszerű bankbetét, de olyan részvények, mint a Mol vagy az OTP kockázata elenyésző, sőt nem mérhető. A Molnál az idei év első negyedének üzleti eredménye 121 százalékkal nőtt, s rekordszintet, 62,0 milliárd forintot ért el, főként a továbbra is kedvező olajipari környezetnek, a kitűnő feldolgozáskereskedelmi teljesítménynek, a Slovnaft konszolidációjának és a gázüzletben jelentkező erős szezonális hatásnak köszönhetően. A nettó eredmény 129 százalékkal, 51,9 milliárd forintra emelkedett.
Kisebb nyereséget realizálhattak azok a spekulánsok, akik Richter-részvényre szavaztak, s abban tartották egy évig pénzüket. A Richter mint társaság a hazai tőkepiac egyik gyöngyszeme, de sajnos a gyógyszerárvita sokba került a társaságnak. A befektetők viszont nem díjazták a kormány azon döntését, hogy befagyasztották a gyógyszerárakat, ez a gyógyszergyártóknak veszteséget okozott. Nem keltett túl nagy optimizmust és a Richter-papírok iránti érdeklődésnövekedést az a bejelentés sem, amely a társaság még állami kézben lévő részének eladásáról szólt. Sőt igen negatívan értékelik az elemzők a Richter olyan formájú privatizációját, amely az új tulajdonosokat nem helyezi jogilag is tulajdoni körbe. A piacnak nem tetszik, hogy az állam nem részvényeket, hanem a részvényesi jogkörnél alacsonyabb értékű kötvényeket kíván értékesíteni. A kötvények a lejáratukat követve részvényekké alakíthatóak, de ez a Richter kurzusának növekedését még néhány évig meg fogja szabni. A Richter-részvények mint befektetések igen stabil hasznot hoznak a tulajdonosoknak. Az elmúlt egy évet nézve az, aki 2003. júliusban 18 305 forint körüli áron vásárolt gyógyszergyártó részvényt, egy évvel később már 20 390 forintért adhatta el, ez mintegy 10,2 százalék hasznot jelentett. Az a spekuláns, aki év közben képes volt elengedni a Richter „kantárját”, s nyereséget realizálni, 27 000 forinton (!) is leadhatta a papírjait, ez közel 33 százalékos haszonnak felelt meg akkor.
A vezető részvények közül a lehető legkisebb nyereséget a Matáv-papírok hozták tulajdonosaiknak. A Deutsche Telekom magyar leányvállalatának részvényei egy év alatt csupán 0,6 százalékos hasznot realizáltak. Év közben a Matáv-papírok 14,6 százalékos eredményt is produkálhattak tulajdonosaiknak, ha azokat március–április hónapokban 960 forintos éves csúcson értékesítették. A Matáv növekedési kilátásait a magyar távközlési piac beszűkülése korlátozza, ezért a német anyavállalat már megkezdte azon lépéseket, hogy a magyar társaság mint bástya szolgálja a céget, s innen indítsanak meg akvizíciókat délkelet-európai irányba. Az első ilyen lépést a Matáv 2001 januárjában kezdeményezte, akkor a macedóniai Maktel társaságban szerzett többségi tulajdont, az akvizícióra a Matáv a Deutsche Telekomtól kapott 300 millió eurós hitelt. Az elemzők jelenleg bizakodóak, mivel a Matáv tulajdonában lévő T-Mobile Rt. egyre nagyobb nyereséget hoz, de sok függ a harmadik generációs távközlési tendertől, illetve annak lehetőségeitől is.
A vezető részvények mellett nem szabad elfeledkezni a kisebb forgalmú, de azért egy év alatt a banki kamatok többszörös hasznát hozó részvényekről sem. Ilyen papírok voltak a jelentős növekedést produkáló, s az idei év közepén spekulációs felhajtóerővel rendelkező áramszolgáltatók, valamint a Graphisoft-, az Egis- és a Danubius-részvények. Az idei év legkomolyabb növekedési potenciálját mutatta fel az FHB, amely papír tavaly november 24-én került bevezetésre a magyar tőzsdére. Az FHB kibocsátási ára 4300 forint volt, s az elmúlt 8 hónap során a jelzálogbank részvényei a tőzsde legjobban szereplő papírjaivá küzdötték fel magukat. Az FHB-papírok 4300 forintos kibocsátási árához képest idén júliusban 100 százalékos nyereséget könyvelhettek el azok, akik eladták 8610 forinton a banki papírokat, így az év befektetése minden szempontból az FHB volt.
origo.hu
Az utcán sétált a férfi Debrecenben, amikor ráesett a fejére egy betondarab - videó
